Mesterházy Sándor: A nemes–pátrói ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyházközség története. Csurgó 1903.

VI. Békésebb idők.

_ 33 — idősebb híveim, kik őt még ismerték, elismeréssel, dicsérettel szóltak felőle. — VI. 5él<ésebb idöl<. 1820—1847. Az eltávozott Boros István helyét, a gyülekezet akaratából az 1820-ik évben, a Cséhkuton (Veszprémm.) született Kápli István tölti be. Ünnepélyes beiktatásához a gyülekezet is járult némi csekély összeggel. — Az uj lelkész csakhamar családalapításra gondol és hitveséül veszi az esperesnek leányát: Ballier Juditot. Már a legutóbbi superintendensi egyházlátogatás alkalmával megajánlották a hivek, hogy a tanitóilaknál uj istálót építenek; ezt tehát most: 1822-ben, •— mikor a lelkész-változás nehézségein átlábolt a gyülekezet, — foganatosítják, építvén istálót, pajtát és kamarát. Ügyes vezetés mellett mindenek szépen és ékesen folynak a gyülekezetben. 1825-ben az iskolaház, — tetemesebb költséggel, — megnagyobbittatik. — A hiányok a többi épületeken is pótoltatnak. — Egyes lelkészjelölteket (candidatusokat) segélyez a gyülekezet és néhány egyháznak, igy a csongrádmegyei: Szentes ág. hitv. ev. egyházközségnek, is küld némi adományt. — A lelkészt azonban, ki időközben itt privát birtokot is szerzett, halálos betegség éri, mely alig három hét leforgása alatt kiolija életét 1828. jun. 5-én. A hű sáfárkodás után, férfikora javában, 43 éves korában elhunyt Kápli Istvánt eltemetik szomszédos kartársai: Kovács Ferencz iharos berényi és Pusztai Remete Márton surdi lelkészek. Ő is jeltelen sirban pihen ott csak előbb (1823 ) megnagyobbított temetőben. — Itt kell megemlítenem ama nem dicsérendő körülményt, hogy akkor többen találkoztak a hivek között, kik a lelkészifizetést nem szolgáltatták be a rendes időben. Ugy liogy a korán özvegységre jutott Káplinénak 3