Mesterházy Sándor: A nemes–pátrói ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyházközség története. Csurgó 1903.

V. Az anyagyülekezet megalakulása és virágzásnak indulása.

— 3l — és két izben fedelet készíttet a pincze lépcsőjére, valamint lépcsőt a templom ajtó elé. — Akkor veszi az ecclesia szőllőjét is, melynek termése 1809-ben 44 frtot hozott a gyülekezetnek. — Ez a 800 D-öl területü szőllő már 1810-ben 135 frtot jövödelmezett, 1811-ben pedig 249 frlot. Az anyakönyvek pontos vezetésére is nagy súlyt fektetett Boros. Mutatják ezt az általa nagy gonddal és szép tiszta írással vezetett anyakönyvek és tanúsítja az 1808-ik évi halotti anyakönyv végén olvasható eme megjegyzése : „NB. A következendő levelek még tisztán annak előtte, hogy kezemre jutattak ezek a könyvek már akárki által ki voltak szaggattatva: tehát néma megholtak Lajstromában, hanem tsak a pappirosba van hiba tsorba." Ez időre az iskola-épületet is megviselte az idő. Helyette tehát ujat kellett építeni. Nem is vonakodnak az evangeliom szelleme által vezérelt hívek, kik megértették az Üdvözítő parancsát: „tanítsatok minden népeket

k az építéstől. Már az 1812-ik évben felépül az uj iskola és tanitólak a régi iskolai telken, a falu északi részén, a templomtól mintegy 3—400 lépésnyire, fából, zsupptetőre. Sötétes volt ugyan ez az iskola, de benne lakozott az evangeliomi vlágosság Sas János, a buzgó tanitó sok hű tagot nevelt ott evangelikus egyházunknak. Csak az itt felsorolt adatokból is kitűnik, hogy lázas serénységgel folyt a munka az egész gyülekezetben. — A felvirágzásnak jelenségei mindenütt mutatkoztak. Nem is találta ám készületlenül a gyülekezetet a dunántuli ág. hitv. evang. egyházkerületnek akkori főpásztora : Kis János superintendens, midőn 1814-ben május 7-én, — kísérve Hrabovszky István, kemenesaljai, esperes, Balliér István somogyi esperes és Wéssey László somogyi esperességi felügyelő által, — itt egyházlátogatást tartott. Ezen canonica visitatióról felvett jegyzőkönyv megvan a gyülekezet levéltárában. Belőle néhány adatot ide iktatok. A kisebbik harang ekkor már fiasadt volt, de még fennfüggött a haranglábon. — A templomi szent edények részben czinből, részben csak fából valók