Mesterházy Sándor: A nemes–pátrói ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyházközség története. Csurgó 1903.

V. Az anyagyülekezet megalakulása és virágzásnak indulása.

— 23 — nyilt hát a pátróiak előtt is templomuk ajtaja ismét, az evangeliumi vallásért lelkesedő szivük nagy örömére, nagy boldogságára. Áldozatkészséggel hozzák meg most adományaikat az Ur oltárára, hogy 1782-ben imaházukat, templomukat mely ekkorra már megrongálódott, kitatarozzák. Egy, egy ember szívesen ád 1 —10 rhenus forintokat. így csakhamar, összejött annyi pénz körülbelül 63 fort, hogy a templom jó karba volt állitható. — Ekkor aztán n.igyobbra törnek az Urnák e hívei. Felhasználandók a türelmi-parancs nyújtotta szabádságot anya gyü'ekezetté akarnak alakulni. E szebb időt Kuzmits István, a buzgó lelkipásztor ki az uj — szövetséget vend nyelvre lefordította, — nem érhette meg, mert az Ur hívására munkás életét még 1779-ben decz. 22 én befejezte. Bibliafordítását vend gyülekezeteink mai nap is használják. Utána következett Bakos ülihály 1780-tól fogva. Az ő idejében búcsúzik el Surdtól, a társgyülekezettől a ns-pátrói ág. hitv. ev. egyház és lesz önálló anyagyülekezetté.

1) V. Äz anyag\Jülel<ezct megalakulása és vi« rágzásnal< indulása. 1781—1820. A Il-ik József-féle türelmi parancs értelmében a protestánsok Magyarország minden részében, hol 100 család együtt lakott és a gyülekezet fentartására képes volt, építhettek templomot, de torony és harangok nélkül és alkalmazhattak lelkészt meg tanítót is. A pátróiak is, — bár száz családnál kevesebben voltak, — folyamodnak a nemesen gondolkodó fejedelemhez, hogy engedni'

1 meg nekik az önálló gyülekezetté való alakulást. És íme a fejedelem nevében a m. királyi helytartó1) E részben több adatot Sz&lóky Elek fent emiitett munkájából merítettem.