Mesterházy Sándor: A nemes–pátrói ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyházközség története. Csurgó 1903.
II. Az első nyomok
- 12 A köztudat szerint zárda, templom, szentegyház állott ott hajdanában. Nyomát a kanyargós útnak, mely hozzá a völgyből felvezetett most is megláthatod; jelzi azt ott a rengő zöld vetésben felfelé húzódó sötétebb vonal. De a török ezt a templomot, mondjuk plébániát is leágyuzta. így, — mint ezt egy későbbi tanú vallomása mutatja, — az egész környéken alig volt r. kath. templom. Ennek a tanúnak állítása szerint nemcsak Pátrótól de Bükkösdtől és Surdtól is nagyon messze esett a r. kath. templom. Mi volt hát természetesebb, mint az, hogy a lelki vigasztalást nélkülöző pátróiak is követőivé legyenek nz evangeliomnak, annál inkább, mert eléggé meggyőződhettek róla, hogy a r. kath. egyház immár kevésbé elégitheté ki az üdvöt óhajtó lelkeket. — Valószínű hát, hogy mikor az 1600-ik év táján e hon fiainak és leányainak túlnyomó nagy része az evangelikus hitet vallotta és a magyar reformáczió fénykorát élte, akkor a nemes-pátróiak is már az evangelikus egyháznak voltak hívei. Mind e nyomok azonban, melyeket eddig vizsgáltunk már nagyon elmosódottak, nagyon elsimultak j de most egy még jól felismerhető nyomra találtunk. Itt a faluban „Bebők Pál fundusdn," melyet közelebbről meghatározni nem tudunk, állott „a régi Evangelica Lutherános Templomunk," melyet a hitősök valószínűleg még a török-hódoltság idejében építettek, a mikor épiteniök könnyű volt, mert a török, bár a hűbéri adót és szolgálmányokat megkövetelte, a reformáczió ügyei iránt közönnyel, mondjuk türelemmel viseltetett.l) — Ebbe a talpakra épített templomba jártak isteni-tiszteletre, vagy a mint akkor mondották „isteni-szolgálatra" nemcsak a pátróiak, de a vidékiek is, nemcsak az evangélikusok, de a r. katholikusok közül is sokan „minthogy az Catholica Templomok valamennyire távul esnének" innen2). így ide jártak a többek között; Gyékényesből Böcseics György és Ritecz András, Szent-Királyról Imre Mihály, 1) Okirat 1766-ból; 2) Tanúvallomás 1781-ról;