Farkas Mihály: A nagy-geresdi ágost. hitv. evang. gyülekezet története. Sopron 1895.

XVIII. Filiák s fiók gyülekezetek

56 lelkészekkel és tanítókkal. Sorsa a nagygeresdi régi gyülekezetével közös. Miután templomát elvették, régi fénye, dicsősége elhomályosult. Midőn közel 70 évi szenvedése után 1783-ban hamvaiból feltámadt, az ős erő már meg vala törve s mint egyszerű társ, nyújtotta szövetségre jobbját a régi bajtársnak,- a megifjult Nagy-Geresdnek. Azóta sorsa ismét ezével azonosult: maguk egy templomba, gyermekeik egy iskolába jártak 80 éven át. — Csak a két utolsó évtizedben kezdi ismét ,.régi fényét visszakapni/' 1863 január havában ugyanis Boda Pál igazán nemes-lelkű i{ive, vérszerinti örököst a gondviselés nem adván neki — halálos ágyán elhatározta, hogy örökösévé: a nemes-ládonyi fiókgyülekezetet teendi Ez a hitbuzgó, prot. szellemű férfiú, a nemes-ládonyi gyülekezet életé­ben egymaga, korszakot alkotó forduló pontot idézstt elő. Nevének őrök időkre biztositotta emlékezetét, mely népének hálás szivébe ke­gyelettel lesz bevésve mindig. Boda Pál hagyott a gyülekezetnek egy derék házat, szép tágas belső fundussal s 12 hold 764 • öl (1600 • öles) külső birtokot, melyet testvére, Boda József, követve a nemes példát, 3 hold 674 • öl fekvőséggel gyarapitott,- ugy, hoyy a nemes-ládonyi fiókgyülekezet a két nemes testvértől csak ingatlan külbirtokban 15 hold 1438 • öl (1600 • öles) vagyont örökölt. E szép örökség lehetővé tette, hogy a gyülekezet régóta táplált forró vágyát valósíthatta: iskolát szer­vezhetett. Nem is késett a munkával. Már 1864 szept. 12-én megnyi­totta iskoláját a Boda Pál házában, melybe — egyelőre ideiglenes minőségben — képesített tanítót állított. Ezután elismerésre méltó ál­dozatkészséggel sietett törleszteni azokat a terheket, melyek örökségén még fen voltak. Majd 1871-ben véglegesen, az egyházmegye jóváhagyása mellett, szervezte a rendes tanítói állást. A következő' 1872. évben pe­dig a szent ügyhez méltó kitartással, saját erejéből egy díszes iskola felépítéséhez fogott. Álljon itt, a gyülekezet hálájának jeléül, azon ál­dozatkész egyének neve, kik a törekvő gyülekezetnek kész szívvel nyújtottak segélyt a népnevelés templomának fölemelésében. Az épülő iskolára adakoztak: ifj. Rupprecht János 50 frt., Rupprecht Lajos 25 frt., Bakó György 5 frt., Patthy Sándor 10 frt., Káldy József 20 frt., Rupprecht József 25 frt. A diszes iskola felépülvén, a szükséges taneszközökkel felszerel­tetett. A homlokzatán emelt toronyba — miután a katholikusok a kö­zös harangok iránti, igényeiket kielégítették — végre a gyülekezet 1879­ben 468 frt 60 kr. költséggel, Seltenhofer Frigyes soproni harangöntővel egy szép harangot állíttatott, melynek árát saját körében, önkénytes adományokból gyűjtötte össze. 1880 decz. 22-én a törekvő gyülekezet egy „Harmonium" beszerzését határozta el, mit 1881. márt. 30-án 102 frt költséggel valósit. Ugyanezen évben a gyülekezet ismét szép örökség birtokába ju­tott, amennyiben néhai Pócza Éva a gyülekezetet tette vagyonának általános örökösévé. Bár a hagyaték öröklési igényekkel lőn megtá-

Next

/
Thumbnails
Contents