Révész János: A mi osztályrészünk : A nagybányai ág. h. evang. egyház története. Nagybánya 1905.
II. Küzdelem a létért
25 Azután a városházához vonultak. A városháza ellen indított foglalás az egész várost lázban tartotta, a protestáns lakosság fegyveres készenlétben állt. A toronyőrök várták, hogy a harangokat félreverik. Mind hasztalan, a jezsuiták elfoglaltak szép csendesen mindent s Lipót, a császár, ezt helyeselte jul. 20-iki válaszában. 1 2) Május 23-án Csáky mindazt helyben hagyja, a mit Károlyi István véghez vitt, mivel pedig az evangélikusok panaszkodtak, hogy Károlyi nagyon vizenyős helyet jelölt ki nekik templomra, szeptember 1-én, Lőcséről azt irja Csáky: »Kegyelmetek vallását illető exercitiom iránt olyat kíván tőlem, kire hatalmam nintsen, sőt már is némely Edgyházi Főrendektől pirongatást szenvedtem, hogv eddig is kegyelmetek meg nevezett Exercitiomját egyszer Commisszionalis Determinatió mellett, az városból ki nem igazítottam.* 3 3) A templom építés kérdése egy ideig vajúdott, a lelkész meghívását azonban igyekeztek azonnal elintézni. Elmentek lieszterczére s fölkérték Cseh Mártont, hogy jöjjön vissza, időközben azonban ő archidiakonussá lett s oly közkedveltségben állott, hogy nem akarták visszaengedni. Meghívták tehát Weinrich Simon beszterczei tanítót lelkészül, a kit a seperintendens engedélyével a beszterczei káptalan pappá fölszentelt s a ki itt húsvét után második vasárnapon próbabeszédet tartott Cseh Márton jelenlétében s pünköstkor állomását elfoglalta, azonban csak egy évig lelkészkedett Nagybányán. 1693. nov. 18-án sikerült a derék Cseh Mártont megint nagybányai lelkészül fogadni. 3 4) Jegyzőkönyvünk megemlíti, hogy ebben nagy érdeme volt Protzner Mihálynak. Erre az időre esik a fatemplom építése. A templom helyét ugy a calvinistáknak, mint a lutherieknek a városon kivül, a hídkapunál mutatták ki, a hol a czigányok laklak, akkoriban. (Ma dr Kádár Antal háza és a városi kórház emelkedik azon a helyen), a sokat nyomorgatott és megfogyott nép, a melynek természetesen semmi tőkéje sem volt, két »becsületes embert« küldött ki Erdélybe gyűjtés végett A két gyűjtő neve Gekel György és Yretzkó György, ők »szép pénzt hozlak a hittestvérektől.« Nem kímélték a fáradságot az »egyházi atyák« (Kirchen Väter) különösen Létz György varga és Solkövy Sámuel csizmadia.
