Révész János: A mi osztályrészünk : A nagybányai ág. h. evang. egyház története. Nagybánya 1905.

II. Küzdelem a létért

24 De az Ur, a mi erős várunk, az ő mérhetlen kegyelmével két év múlva megint jobb időket hozott reánk. Mindkét gyüle­kezet hivei a Bécsben székelt protestáns ügynökhöz, Serédi Jánoshoz folyamodtak, a kinek ügyes és buzgó közbenjárása kieszközölt annyit Leopold császártól 1691. áprilisban, hogy a nagybányai ág. h. és helv. h. protestánsoknak épp ugy, mint Kassának, Eperjesnek, Selmecznek, Uj-Zólyomnak, Ü-Zólvomnak, Korponának, Újbányának, Bakabányánk, Libet, Breznóbánvának stb. megengedtetett, hogy saját költségükön »articulariter« papot hívhatnak és a városon kivül templomot építhetnek. 2 9) A resolutio végrehajtására gróf Csákv István küldetett ki, a ki személyesen hozta az okiratot a nagybányaiaknak. A tem­plom helyének kijelölésével azonban Károlyi Lászlót bizta meg s Károlyiban — ugy látszik — nem volt annyi jóindulat a protestánsok iránt, mint Csákyban, a mennyiben oly helyet je­lölt ki, a melylyel az evangélikusok egy cseppet sem voltak megelégedve. A törökök Nagyváradot még mindig megszállva tartották s az előőrsök itt czirkáltak a város körül, azért, mint fennebb emiitettem a városházán tartották a lutheránusok istentisztele­teiket. Volt ugyan egy >Testvérház«-uk (Bruderhaus), a hol gyülekezhettek volna, a jezsuiták azonban e ház tulajdonjogát kétségbevonták, s ez elég ok volt arra, hogy használatától el­tiltattak. 1692-ben nyáron át tehát Erszéngvártó István házában szoktak összegyülekezni Istentiszteletre. 3 0) 1692-ben marcz. 11-én azt irja Csákv levelében, hogy »Telg­tes, Nagys. Károlyi Sándor uramra bizta, hogy a városban vala­mely alkalmatos házat mutasson templomnak, mig a török Nagyváradot birja, a mint azonban a török kimegy onnan, ak­kor a városon kívül építsenek templomot.« 3 1) 1692. julius 10-én iktatták a jezsuitákat a Leopold-féle diploma által adott jogaikba Szatmárv János és Komlósv Már­ton királyi biztosok. A nagyszámú foglaló bizottság először a pénzverő ulczá­ban levő házhoz ment, mely állítólag a Szt. Márton templom­hoz tartozott. Ezt bezárta. A bennelakók ellenállása daczára a kaput és ajtókat lepecsételtette. A pecséteket letépő evangéliku­sokat lő napon belül a király elé czitálta

Next

/
Thumbnails
Contents