Baráth József: A mérgesi ágostai hitvallású evang. egyházközség 300 éves története. Győr 1934.

I. Mérges legrégibb története. A reformáció első nyomai a községben.

4 í. Mérges legrégibb története. A reformáció első nyomai a községben. Mérges, egyházkerületünk eme parányi gyülekezete Győrtől mintegy 17 km-nyire délnyugatra, a régi Rába-folyó patkóalakú kanyarulatában fekszik, Enese, Tét, Rábapatona, Koroncó, Rábaszentmihály, Rábacsécsény szomszédságában. E két utóbbi község mintegy 3 km-nyire fekszik s ev. lakói egyházilag Mérgeshez tartoznak. : A község ősrégi eredetű. Már a magyarok bejövetele előtt lakott hely volt. Ásatások bizonyítják, hogy már a római korban, Krisztus utáni 1—3 évszázadban kiérdemült (veterán) római katonák telepe volt a község a szomszédos Rábaszentmihály s a török világban elpusztult Fud községgel együtt, e római katonák öreg napjaikra Győrből (Arrabona) ide helyeztettek s földet müveitek. A római uralom után a népvándorlásnak minden egyes népe átvonult s hosszabb-rövidebb időre tanyát ütött itt a Rába völgyében. Több izben találtak a község határában avar sírokat is. A magyarok bejövetele után is hamarosan benépesült a vidék. Már a fejedelmek korában besenyő határőröket, nyilasokat (sagittarii) telepítenek le itt a szomszédságban (Bezin, Patonán) a nyugati határ védelmére. A termékeny Rába völgyében egymás után keletkeznek a községek. Ezeknek egy része a török világban teljesen elpusztult s többé fel sem épült. (Mérges közelében volt KisFud, Öreg-Fud, Szentmihály közelében Homoród stb.) Mérges is mindjárt a honfoglalás után benépesült. Első ismert birtokosa a kiterjedt Pok (Puk, Poky) család volt, amelynek ősi fészke a Tét melletti Pók-vár volt, hol templomot és Szt. István tiszteletére monostort is alapított. Birtokai Téttől a Rábáig, Mórichidától Mérgesig terjedtek. Rábaszentmihályt 1234-ben szerezte meg a család, Mérgest pedig Pók Tamás, IV. Béla ajtónállója kapta ajándékba IV. Lászlótól az 1372. évben a cseh és osztrák háborúkban szerzett érdemeiért. Ő alapította a család mérgesi ágát, mely utóbb a mérgesi előnevet vette fel. 1416 körül Mérges Miklós a község ura, akinek vára és kőhídja is volt a Rába folyón vámszedési joggal. Mérges Miklós a maga birtokrészét 1458-ban Koczor Györgynek adja el, 1463-ban pedig a Szentgyörgyi grófok veszik meg Mérges Péter birtokrészét. Érdekes mondát jegyez fel ez időből Turchányi János lelkész, amely szerint a vár régi birtokosa Mátyás király fia, Korvin János volt, aki gyakran tartózkodott itt s el szokott lovagolni a Ládonyiak mihalyi-i várába a szépséges Eszter várkisaszszony kedvéért, sőt a monda szerint dicsőségesen uralkodó Mátyás királyunk is gyakran megfordult itt vadászat és egyéb szórakozás végett. E mondának lehet is valami történeti magva, mert Mátyás király többizben is tartózkodott Győrben huzamosabb ideig. Az 1509. évben, Nádasdy Ferenc, Tamás nádor atyja foglalta