Baráth József: A mérgesi ágostai hitvallású evang. egyházközség 300 éves története. Győr 1934.

IV. A gyülekezet újraalakulása II. József alatt. Turchányi János lelkészsége. Rábaszentmihály csatlakozása.

21 lakosság a tiszteknek évi jutalmazást ad), még megmaradhatott az ev. tanító, ugyancsak a következő évbtn is, de az 17C1. évi bejegyzés szerint már kath. tanító van a községben. Rákóczy szabadságharca idején újra feléledt itt az ev. vallásgyakorlat, de 1711 után végleg megszűnik. Ez időben valami Varjú nevezetű tanító volt a községben, akit a szájhagyomány s a 70 éves Szeless Péter 1782. évi vallomása szerint a katholikusok vallásáért bebörtönöztek, a börtönben áttérésre kényszerítettek s mint kath. tanítót a falúba visszahelyeztek. Az 1721. évben Nedeczky József, táblai hites jegyző a szentmihályi evangélikusok ügyében kihallgatta a következőket: Molnár Miklós 73 éves kath. szentmihályi lakost, Kovács János 65 éves ev. szentmihályi lakost, Takács Gergely 54 éves kath. patonai lakost, Pátka István 45 éves mérgesi lakost s Molnár György 50 éves mórichidai lakost, akik egybehangzóan azt vallották, hogy Szentmihály Bécs megszállása előtt evang. falú volt, a kurucz háború előtt Eszterházy földesúr emberei kezdték itt az e\£ngélikusokat háborgatni s kiűzték a tanítót, majd a kuruc háborúk után fegyveres magyar hajdúk űzték el a tanítót. A népet nem engedték az evangélikus templomba menni, sem az evang. papot nem engedték be beteggyóntatásra vagy temetésre. Az evang. lakosságot íjesztéssel és börtönöztetéssel kényszerítették vallása elhagyására s csak akkor engedték szabadon, ha meggyónt a kath. papnak. Nem lehet csodálni ilyen körülmények között, hogy az evangélikusok száma évről-évre fogyott. Az 1724. évben Cser Imre személyében plébánost küldenek a községbe s felépítik a kath. templomot. A plébános minden eszközt felhasznál a térítésre. Az 1748. évi kath. összeírás szerint már 293 kath. és csak 54 evang. van a falúban, de ez a szám 1722-ben 6 családra, 35 lélekre apad le, kik Tétre jártak templomba. Eleinte Babothoz akarták őket csatolni, de mivel Mérges előbb anyásodott, az 1787. évben hozzánk csatlakoztak. Gyermekeik eleinte a helybeli kath. iskolába jártak, de utóbb a mérgesi ev. iskolába. Az anyagyülekezethez való viszonyukat 1724. évben foglalták írásba s ekkor állapították meg, mit tartoznak a mérgesi papnak, tanítónak és a gyülekezetnek fizetni. A szentmihályiakDan most is él őseik hithűsége s hála Istennek, számbelileg és vagyonilag is örvendetesen gyarapodnak. Turchányi János lelkészsége idején a következők voltak Mérges tanítói: Györkös Mihály 1792—1804., Erdélyi János 1804— 1808., Mészáros Sámuel 1808—1817. Született a komárommegyei Bokod községben, ahol atyja evang. lelkész volt; 1807 nov. 25-én vette nőül mérgesi Németh Zsuzsánnát. Innét Kertára került tanítónak, fia felpéci, unokája pedig ceglédi tanító lett. 1817—1821-ig Nagy József, 1821—26-ig pedig Badics István volt itt tanító, aki Kozár Zsuzsánnát vette nőül Mérgesről. A gyülekezet lélekszáma 1726-ban a következő volt: Mérgesen 209, Szentmihályon 47, Csécsényben 2, összesen 258. Hogy