Beyer Fülöp: A marosvásárhelyi ág. hitv. ev. egyház keletkezése és százéves története. Marosvásárhely 1929.

Rohrmann Márton (1844-1865.)

a' mi egyesült akkaratunkkal esset, álando és szent." Ily határozatnak csak ugy van értelme, ha valaki megbolygatni akarta a régi határozatot. Az iskola tényleg nem is jött létre. A két magániskola is megszűnt. Göldner 1836-ban meghalt. Rohrmann pedig a kevésbé fárasztó zenetanitással foglalkozott s iskoláját felhagyta. A Főkonsistórium 1840-ben átengedi az egyháznak a Harasztkeréken és Ákosfalván fekvő „Pávai"féle birtokot. Ez tiz kisebb-nagyobb darabban levő 2'/

2 hold szántóból, rétből, szőlőből és két darabban levő 3 hold erdőből állott. Ma már csak az erdő van meg. A többi 1896-ban eladásra került. Fritsch Dániel 1840-ben Szász-Kis-Szent-Lászlóra választatván meg lelkésznek, — az egyházközségből távozik. Fritsch Dániel eltávozása után az egyház a petelei egyház filiájává sülyed. A számadásokat Rohrmann Márton mint hitközségi jegyző és hitoktató állitja össze. Ezért fi7etésül a paplakot kapja lakásul. De már 1843-ban kérik Binder superintendens urat, szíveskednék Rohrmann Mártont pappá avatni és nékik lelkészül adni, miután a functiók — keresztelések és temetések — fölszaporodtak, azonfelül pedig az egyházi ügyek és vagyonok jobb kezelése végett a lelkész jelenléte szükséges. A superintendens 1844 január havában ennek eleget is tesz s igy Rohrmann Márton (1844-1865.) ekkor lelkészi állásába be is iktattatott. Rohrmann tehát az egyház második lelkésze. Hol született, az sem az egyházi anyakönyvekben, sem az irattár más Írásaiban feljegyezve nincs. Egyszerű ember volt, minden iskolázottság nélkül, de azért a hivek megvoltak vele s alatta az egyház sok tekintetben fejlődött. Még papsága előtt, mint az egyház actuarja, orgona szerzésére buzdítja a hiveket; 1843-ban az orgonát Metz berethalmi orgonaépitőnél megrendelik és 1844-ben fel is állítják. Az orgona 750 forintba került, amit a hivek önkéntes járulékokból fizettek ki. 15