Bienik János: A legéndi ág. hitv. evang. egyház története. Balassagyarmat 1917.

4 De 1645.-ben országszerte dühöngő pestis számukat annyira leapasztotta, hogy ama megmaradt néhányan kénytelenek voltak magukhoz idegeneket hívni s igy költöztek be különféle vidékről az ág. hitv. evang: és a róm. kath. tótok. Ezt mutatják az abban az időben ide telepitett legrégibb tót családok nevei is, igy Szuchánszky, Oravec, Gyetvan stb. nevek, amely nevek a tót nyelvben azt jelentik, hogy Szuchányból, Árvából, illetve Gyetvából betelepültek. S miután »Szuchány« község Felső Hontban már akkor is evangelikus volt, a betelepült Szuchánszkyak is evangélikusok voltak már mikor idejöttek, ellenben miután Gyetva zólyommegyei község a mai napig is tisztán katholikus lakosú, a Gyetvából betelepült Gyetvanok is római katholikusok a mai napig is. Igy történt azután, hogy a régi ó hitű rácz templom romjaiból — miután a váczi püspökség tette rá a kezét, róm. katholikus templom épült fel, az evangelikus vallásúak pedig több mint bizonyos, hogy a reform, magyarok fából levő imaházában tartották istentiszteleteiket, egyházilag pedig a gutái evangelikus anyaegyházhoz tartoztak, mert az emiitett régi latin okiratok egyikében szórol-szóra ez olvasható: »legitimus eorum parochus aug. ev. erat parochus Guttensis.« Lipót uralkodása alatt e falut a török ismét, felégette, de a Záborszkyak és a Radványiak újra telepitették. Ebbe az időbe esik az első régi községnek az előbbi posványos helyről magasabb emel" kedettebb helyre való telepítése.*) *) Hogy tényleg ezen a helyen volt valamikor a régi falu, azt bizonyítják az ujabb ásatások, amelyek sok régi tárgyat, réz; katlanokat, fazekat, csákányt, régi romokat- és tűzhelyeket,! számtalan emberi csontot födtek fel. 1