Bienik János: A legéndi ág. hitv. evang. egyház története. Balassagyarmat 1917.

12 töltött itt fáradságot nem ismerő buzgalommal munkálkodva az egyház felvirágoztatásán. Ő alatta épült a mostani kőtemplom (1807.), majd tíz évi működése után Alsósztregovára távozott, ahol Madáchék kedvelt papja volt. Soká volt körlelkész, magas korban hunyt el. 18. Blaho lános (1810—1835.), honti középpalojtai származású, ahol édes atyja tanitó volt. Hét évig Selmecen, 4 évig Pozsonyban tanult. 1806.-ban visszatérve Wittenbergből, nevelő lett Prónay Miklóséknál Legénden, aki ép akkor felügyelője volt az egyháznak. Bukva távozása után, ennek utódja lett. 25 esztendei működéséhez fűződik a torony építése 1812.-ben és más kisebb újítás az iskola és a parochia körül. 19. Kithka János (1836—1880.), született Hévízgyörkön, tanulmányait Aszódon, Selmecen és Pozsonyban végezte. Külföldre ilyen útlevelet kapott: »Zum ausslislich alleinigen Besuch der Berliner Universität«, miért is csak Bécsben maradt, majd visszatérve Beniczkyéknél nevelősködött, ahol a legéndi egyház meghívása érte. 44 évig működött, szigorú, rendszerető ember lehetett, kár hogy nem kapacitáltathatta magát, hogy Káldy a templomban temetessék el, mert akkor több mint valószínű, hogy a váczi templom nálunk épült volna fel. 73 eves korában halt el. Utódja lett káplánja 20. Lanstják Lajos (1880—1907.), nyitramegyei születésű, atyja Felsőzellén volt pap, pozsonyi tanulmányai végeztével előbb mint segédlelkész, majd 1880. óta mint rendes lelkész működött Legénden. Szigorú de jó szívű ember volt, passzionátus gazda