Jászay Károly: Magyar luteránus megmozdulások Cluj–Kolozsváron : 1798–1861. Kolozsvár 1937.

19 digen für immer abgewiesen werden. Az egyháztanócs a bizottság javaslata fölött névszerinti szavazást rendelt el. A magyar szó mellett szavaztak: Hintz György lelkész, Hutler Sámuel és Andrasofszky János. A magyar istentisztelet ellen adták le szavazatukat: Bömches Frigyes, Gut János, Czirják János, Artz Rudolf és Müller Dániel. Maradt tehát minden az 1856-i határozat mellett! Az ébredő magyar nemzeti szellem azonban mind erősebb lesz és ez jobb belátásra bírja a szászokat is. Az 1861. január 6-i egyháztanácsi ülésen Hintz György elnök-lelkész bejelenti: több oldalról felszólították, hogy a luteránus templomban magyarul is prédikáljanak. És bár elvben az összes tanácstagok a magyar istentisztelet bevezetése mellett foglaltak állást, mégis a kivitel kérdésében eltérőek voltak a vélemények. Andrásofszky János tanácstag ismételten kérte az egyháztanács ülésének elhalasztását és az összes tanácstagok berendelését, hogy a teljes egyháztanács hozzon határozatot. Javaslatát azonban mellőzték s határozatilag kimondották, hogy e nagyfontosságú kérdést az egyházképviselet elé terjesztik a következő két javaslat formájában: 1. A többség: Hintz György lelkész, Klausch János, Dalchau Frigyes és Riemann Lajos tanácsosok javaslata : Minden hó utolsó vasárnapján délelőtt teljes ünnepélyességgel magyar istentisztelet legyen, délután pedig német. 2. A kisebbség: Andrásofszky János, Müller Dániel, Kronstaedter József javaslata: Minden hó utolsó vasárnapján délelőtt először magyar, azután pedig német istentisztelet legyen. Az egyháztanács határozatának megfelelően az 1861. január 20-i egyházképviseleti gyűlés foglalkozott a két javaslattal. Hintz György elnöklő lelkész német és magyar nyelven ismertette a döntésre kerülő kérdést. Kijelentette, hogy az egyházközségre életkérdés a magyar istentisztelet bevezetése, mert igen sok egyháztag nem érli a német nyelvet. Az egyházképviselet elé a következő kérdéseket terjeszti megoldásra: 1. Egyáltalában legyen-e magyarnyelvű istentisztelet? 2. Mily gyakran? Egyszer havonkint? 3. Mikor? Adélelőtti magyar istentisztelet után legyen-e a német istentisztelet, vagy a német istentisztelet délután tartassék meg a havi egy magyar istentiszteletű vasárnapon? Az első kérdésre az egyházképviselet egyhangúlag igennel válaszolt. A második kérdésben Wendler Frigyes kurátor, ez időben a város polgármestere, a német istentisztelet megrövidülését károsnak tartja a virágzó egyházközség érdekében, másrészt azonban a havonkinti egy magyar istentiszteletet kevésnek gondolja, s ezért azt a közvetítő indít-