Tompa Mihály (szerk.): A kissomlyói ág. hitv. ev. gyülekezet története és két ünnepi beszéd, Az 1904 november 6–án tartott templomszentelés emlékére. Celldömölk 1905.

VI. Anya- és leányegyházak viszonya

Tompos István 1871, Hegedűs János 1872—73, Porkoláb László 1874—79, Banyó János 1877—78, Magassy Antal 1879—80, Hegedűs Antal 1880—81, Egressy Ferencz 1882—84, Szabó János 1885-87, Velekei Pál 1888—90, Büki Ádám 1891—92, Tompos Lajos 1893, Ádám Pál 1894—96, Porkoláb László 1896—97, Benedek Antal 1898—1903 és Bödecs Károly 1903-tól a mai napig. VI. Anya- és leányegyházak viszonya. Anya- és leányegyházak nem igen szoktak jó viszonyban lenni. Az adózási arány megállapitása rendesen ellenségekké., teszi őket. Egymást nem ugy tekintik, mint egy testnek tagjait, hanem mint egészen idegen testet, s nem azon vannak, hogy egymás terhét hordozzák s ugy töltsék be a Krisztusnak törvényét, hanem azon, hogy az Istenért egymás helyett terhet ne viseljenek! Tanulságos példát mutat erre a mi gyülekezetünk története is. Itt is van közös gyülekezet. Tehát szemben állanak egymással: anya és filiák. Igaz, hogy a közösségi kapcsot ma már csak a templom képezi, a mennyihen 1844—1877-ig majdnem az összes filiák külön iskolát épitettek és külön tanítót tartanak, de azért ez az anya és filiák közti viszonyt nem tette jobbá. Hamarosan a gyülekezet újraalakulása után a következő adózási kulcsot állapították meg anya és filiák: minden néven nevezendő egyházi adónak 1/

s-áX fizette Somlyó, 2/

3-át pedig a filiák. Ez a kulcs volt érvényben egészen 1897-ig. Sok czivakodás és viszály volt e miatt az anya és filiák között. Különösen mióta a filiák külön iskolákat épitettek. Azok ezt a 2/

3-ot is sokallották, a somlyóiak pedig a filiák kevesellették, s a maguk J/

3-át sokallották. Megpróbálták a békés kiegyenlítést, de ebből semmi sem lett. Egyik fél sem akart a másik terhéből magára