Tompa Mihály (szerk.): A kissomlyói ág. hitv. ev. gyülekezet története és két ünnepi beszéd, Az 1904 november 6–án tartott templomszentelés emlékére. Celldömölk 1905.

IV. Gyülekezeti tanítók

— 20 -nak neki rendes fizetést és pedig 30 forint készpénzt, 2 mérő gabonát, minden község után egy szekér fát, 2 szekér szénát, 1 forint tandijat és minden halott után 7 kr. stólát. Ez a Simon mester nevezetes szerepet vitt a gyülekezet történetében. Nem hiába a hires Hrabovszky mellett hivataloskodott, méltó is volt hozzá! Gyülekezetünk régi levéltára neki sokat köszönhet! — Előtte szokásban volt, hogy a tanitók — nagy ünnepek alkalmával — ostyát sütöttek s azt az iskolás gyermekekkel szétküldözték a híveknek. Természetesen viszonzásul a szép megemlékezésért ők is kaptak ajándékokat. Ő ezt a szokást eltörölte. Helyette verseket, a gyülekezet és protestántizmus régi múltjából összeállított egyes tanulságos történeteket küldött a szülőknek, akik azt nagy örömmel és lelki épüléssel olvasták. Simon mester utódja Benedek, más néven Balázs mester. Utána Szimeiszter István tanítóskodik 1835—1851-ig. Ennek utódja Szabó János, kit Kaidról hoztak át Somlyóra 1851-ben s szolgál 1878-ban bekövetkezett haláláig. Utódjául 1879-ben Rózsa János o.-asszonyfai másod-tanitót választják meg, akiben szorgalmas, kötelességtudó és lelkiismeretes tanitót nyert a gyülekezet, aki még máig is közmegelégedésre munkálkodik. Nagy érdeme van különösen az anyagyülekezet magtárának megalapításában. Előtte is próbálkoztak már vele, de a rossz termések miatt csak mult maradt a dolog. Végre 1880-ban — főkép az ő fáradozása folytán — megalakul a gyül. magtár s mind a mai napig is fennáll és virágzik. Fennállását és életrevalóságát a következő tények hirdetik: 1885-ben a tanitólak udvarán 98 frt. költséggel kutat készíttet; 1886-ban a lelkész-lakás építéséhez a somlyói anyagyülekezet helyett 200 forinttal járul; a tanitó-lak udvarán léczkeritésí csináltat 50 frt költséggel;