Lukács István (szerk.): A Kemeneshőgyész–Magyargencsi Evangélikus Gyülekezet története : A templomszentelés 150. évfordulója alkalmából. Győr 1939.

A gyülekezet munkásai

28 költő volt. Külön halotti énekeskönyve ma is ismert híveink előtt. Szebbnél-szebb énekei Dunántúli Énekeskönyvünket gazdagítják. Mellette segédlelkészkedik 1830-tól Kis János, majd ennek Szemerébe költözése után egy másik Kis János, 1841-től pedig Héring János. Beliczay idejében építik a gencsi iskolát. 1845—1888-ig Héring János a lelkész, aki 1851-ig mint helyetteslelkész működik. Az ő idejében építik Hőgyészen a lelkészlakot és iskolaépületet. Segédlelkészei: Berta Dávid, Szili Lénárd, Király Mátyás. 1889—1891-ig Varga Pál a helyettes-lelkész. 1891—1910-ig Nagy Lajos a lelkész. Az ő idejében építik a templomtornyot. 1911—1918-ig Mészáros István a lelkész, segédlelkész Jónás Lajos. 1919—1934-ig Weiss F. Vilmos, akinek lelkészkedése alatt szerzik be a harangokat és építik fel a magyargencsi gyülekezeti épületeket. 1935-től Lukács István a gyülekezet lelkésze. II. Felügyelők. A gyülekezet felügyelői az itteni földesurak soraiból 'kerültek ki. Kisfaludy—Radó—Gömbös családok tagjai, mint a gyülekezet buzgó pártfogói, voltak a gyülekezet felügyelői. 1783-tól Gömbös Lajos, majd Gömbös Ádám, utána Kisfaludy László. 1802-től Kisfaludy Györgv. 1810—1829-ig Gömbös Pál. 1829—1841-ig Gömbös János. 1843—1846-ig Szentmártoni Radó Ignác. 1847—1848-ig Kisfaludy Kristóf. 1849—1866-ig Tóth Antal. 1867—1874-ig Károlyi Pál.