Lukács István (szerk.): A Kemeneshőgyész–Magyargencsi Evangélikus Gyülekezet története : A templomszentelés 150. évfordulója alkalmából. Győr 1939.

Alapkőletétel. — Templomszentelés

17 lélek Istennek nevében kívánja ezen imaházat szen, telni, hálásan örökre tisztelve II. József császár és király kegyelmességét, mellyel 1783. október 26-án ezt a munkát kegyesen engedélyezte. Nevezetes esztendő volt ez, a hazai béke, gabona és bor oly bő termése folytán, hogy azelőtt csaknem sohasem volt bővebb termés. Ezen időben éltek és virágoztak itt a tekintetes és nemzetes főnemesek, Gömbös Lajos úr, Gömbös Ádám úr, Kisfaludi László úr, Tóth Bálint úr. A nemesek közül: Döbrentei István és József, Vári György, Vári János és Ferenc, Nagy György és többen. Az itt összejövő ezerötszáz lélek épített tisztelendő Szita Péter lelkész és Perlaki Gábor szuperintendens idejében. Ezen alap 1784. márc. 24-én tétetett le." Az alapkő letétele után megindul az építkezés. Ki ahogy teheti, jön a templomot építeni. 1783. október 25-től a természetbeni szolgáltatások mellett megindítják a templomra és berendezésére a pénzbeli adakozást. Minden adományt sorra feljegyeznek, amit a hívek a községekből adnak. Feljegyzik azokat az adományokat is, amiket ülőhelyekre, karzatokra úgy Hőgyészen, mint Genesen befizetnek. Ezen adakozások hosszú-hosszú évekig tartanak. Róluk minden évben a buzgó gondnokok számot adnak. (Mógor Péter, Tompa György, Berendi István stb.) Az első számadást Gömbös Lajos felügyelősége alatt már 1784. október 7-én megtartják, amikor is 1503 frt 40 kr. adományról számolnak el. Az alapkő elhelyezés után 4 évig kellett a gyülekezetnek az építésen dolgozni, míg a templom felépült és felszenteltetett. Ezen idő alatt az istentiszteletet egy nagy pajtában tartják, amit Dukai Takách • Mihály engedett át e célra a mai plébánia melletti telken. A templomszentelés ünnepén, amely anyakönyveink 1. kötetében található bejegyzés szerint ponto2