Gömöry János: A kassai ág. hitv. ev. egyház keletkezésének vázlatos története. Kassa 1935.

hetett Gálszécsi Istvánnak, aki 1528-ban és Batizi Andrásnak, aki 1530-ban volt tanitója a városi iskolának. Mindkettő buzgó luteránus és kiváló hitterjesztő. Batizi András itt irta meg „Szentegyházbeli dicséret" cimen az első ismert magyar evangélikus egyházi éneket.

1 De a legnagyobb a magyar reformátorok között Dévai Bíró Mátyás, akit joggal nevezett el a történelem magyar Lathernek. Dévai a krakkói egyetemen végezte tanulmányait, aztán valószinüleg a Szent-Ferenc rendbe lépett és Tomori István udvari papjaként Boldogkővárában tevékenykedett. Itt figyel fel Luther vallási mozgalmára; oly nagy hatással van ez reá, hogy elhagyja biztos, nyugalmas állását, elmegy Wittenbergbe és Luther, Melanchton tanitványává lesz. Különösen Luther nagyon megszereti ezt a temperamentumos, tehetséges magyar diákot, bevezeti legmeghittebb társaságába, nejével Bóra Katalinnal asztalához invitálja, s igy lehet mondani mindennap megfordúl imádott mestere házában. Dévai mint a reformáció bátor harcosa tért vissza hazájába, hogy aztán szóval, egész életének feláldozásával szolgálja ennek szent ügyét. Városunkban a reformáció nyilt megszervezése és diadalra juttatása Dévai Bíró Mátyás nevéhez fűződik. Hitbeli meggyőzőigéjét. Felmerülhet itt a kérdés, váljon a mohácsi vész előtt laktak-e Kassán magyarok vagy csak a török hódoltságról idemenekülők és az erdélyi fejedelmek teremtettek itt rövid időre, mondjuk a XVIII. sz.-ban, magyar világot. Erre a feltevésre meggyőző cáfolat D. Biró Mátyás prédikátorsága. Kerekes György: Kassa polgársága, ipara és kereskedése a középkor végén cimü müvében (9—11) megcáfolhatatlanul igazolja, hogy a XV. sz.-ban és a XVI, sz. elején igen tekintélyes a magyar polgárság száma Kassán. Egyébként a Kassa ág. hitv. ev. egyháznak D. Biró Mátyástól — a mai napig mindig voltak magyar papjai. 1 Ennek az egyházi éneknek utolsó verse igy szól : Ezt szerzették kincses Kassában nem régi időben. Születet után mikor imának enni időbben Kis Karácsony után eZerötszáz az harminc időben. Az éneket közli: Sziládi Áron : Régi Magyar Költők Tára, Budapest, 1880 II. 55-57. 14