Gömöry János: A kassai ág. hitv. ev. egyház keletkezésének vázlatos története. Kassa 1935.

És ostromló kéréseinek, megindító könyörgéseinek végre enged a városi tanács; de abban a reménységben, hogy szeretett papja újból visszatér, ennek állását betöltetlenül hagyja. Ezután nem egy ízben kéri a királynét, bocsássa vissza Henkelt. Dehát a kassaiak hiába követnek el mindent — célt nem érnek. 1529. május 5-én kelt levelében Mária megírja a városi tanácsnak, hogy Henkelre többé ne számítsanak és Henkel is május 6-án kelt levelében lemond kassai plébánosi állásáról és érzékeny búcsút vesz őt szerető híveitől.

1 Henkel inkább humanista volt, mint reformátor. Volt ugyan életében olyan időszak, amikor Lutherhez közelebb állott mint Erasmushoz és örömmel közölte ebben az időben, hogy Mária királynő luteránus. Szinte világtörténelmi szerep juthatott volna osztályrészéül — ha Máriát, a Habsburg leányt, V. Károly német császár és Ferdinánd cseh és magyar király húgát ebben a meggyőződésben támogatja. Henkel e szerepet nem vállalta vagy e szerepre gyöngének bizonyult. Még úrnőjével ott volt az 1530-iki történelmi nevezetességű augsburgi birodalmi gyűlésen, amelyen a német fejedelmek bemutatták a Melanchtontól készített hitvallást. Az özvegy királyné teljes lélekkel résztvett a tárgyalásokban, amelyekben a pápa követe a császár és a luteránus rendek között folytak. Egyeztetett, békitgetett. Nyilvánvaló, hogy ez a kedves, okos asszony hive volt az evangéliumnak.

2 Testvérei azonban 1 E levelek megtalálhatók a kassai levéltárban. Közölte az E. E. I. 325., 448. 449. 397. - Ezt Franki V - Fraknói püspök Henkel János, Mária királyné udvari papja c. tanulmányában kétségbe vonja. Ez az életrajz azonban a kiváló történetíró fiatalkori alkotása és bizony nagyon hiányos. Fraknói pl. ezeket irja: »Mária királyné, II. Lajos neje által (Henkel) 1522-ben udvari papjává neveztetett. Utódjává 1524-ben rokona Henkel Sebestyén választatott.« Vagyis Fraknói nem említi vagy még nem tudja, hogy Henkelt 1522-ben a kassaiak választják meg papjuknak és csak 1525-ben lesz Mária udvari papja. Henkel János személyével a reávonatkozó Kassa-városi levéltári adatok lelkiismeretes felhasználásával alaposan foglalkozik Paikoss Endre : ,,A kassa helv. hitv. egyháí megalakulásának története" c. művében. A Henkel J., valamint, Mária Királyné vallási felfogására jellemző forrásműveket — amelyeket részben már Paikoss is felhasznált együtt találjuk a Bunyitay—Rapaics—Karácsonyi által szerkesztett: „Egyháztörténelmi Emlékek a Magyarországi hitújítás korá10