Pálmai Lajos: A győri evangélikus szeretetház története 1883-1933. Győr 1933.

10 tott Borsody János tanító már az intézetben kapott lakást s mint árvaatya kezdte meg működését, hol ezidőben 4 öreg és 8 árva volt gondozása alatt. Tanítói hivatása mellett nagy ambícióval fogott hozzá szép megbízatásához. Helyreállította a rendet, fegyelmet, szerető gonddal, nevelői hozzáértéssel kezdte a gyermekek lelki élete fejlesztését, irányítását. Velük dolgozott a tanulószobában, a kertben, megkedveltette velük a háziipar egy-egy ágát, a lombfürészetet, szalmafonást, árvaságukban erősítette bennük a vigasztaló tudatot, hogy az árvát el nem hagyja, ki mindnyájunk Édesatyja, l'só Vince lelkésszel, Grünwald József gondnokkal kedves karácsonyi estéket rendeztek, hogy ott a szeretet hajlékában megismerjék a szeretet igaz forrását a mi Urunk Jézust. Első évi árvaatyai jelentésében már olyan szép eredményekről számol be a szegény és árvaintézeti bizottságnak és közgyűlésnek, hogy neki elismerő köszönetet nyilvánítottak. Az eredményes működés sikerét mutatja az is, hogy ettől fogva az intézet beléletéről, állapotáról nyomtatott értesítést adtak ki, hogy a nagyközönség is vegyen tudomást az árvaház szép működéséről. Ezidőtájt az adományok is szaporodtak. Sok természetbeni ajándék érkezett a háztartáshoz. Alapítványokat tettek: Moód Gyuláné 400, Zwickl-család 520, özv. Jankó Mihályné 600, Grünwald Józsefné sz. Grünwald Katalin 1000 koronát. Áldás emlékükre! De egy adakozónak nevét különösen ki kell itt emelnünk. Egy szegény asszonyét, a Márk ev. 12. részében említett bibliai özvegyét, a mi templomunk egyik ajtajánál üldögélő koldusasszonyét, aki kezét sokszor kinyújtotta, hogy abba a jólelkek egy-egy fillért vessenek. Ez az asszony nem költötte el ezeket a filléreket, hanem eltette egy harisnyaszárba s mikor meghalt,