Fényes Lajos: Guta, ágostai hitvallásu evangélikus anyaegyház története 1543–1900–ik évig. Balassa–Gyarmat 1902.
5 A második volt Házik, később hitehagyott, vagyis apostata. Ugyanis néhány évig itt közöttünk paposkodván, önkényt Szádokra távozott nejével együtt s itt pápista hitre tért, licentiátussá lett Én, Varga Istók, hallottam róla, hogy a mint először lépett szószékre s ezen szavakat mondá: «hogy eddig még nem prédikált, hanem ugatott», — azonnal a guta ütötte meg. A harmadik Kártik, a mi lakostársunknak, Kártiknak, vagyis «pap» Mártonnak nagyatyja. Ezt az én atyám, t. i. Varga Istók atyja, a királyi citatio és erős katonai kutatás elől, azon időben, midőn az összes papoknak Pozsonyba s onnan — bocsásd meg Isten! — egészen gályarabságra menniök kellett, különféle helyeken rejtegette ; először egy istállóban, hidlás alatt, iskolánkkal szemben, a hol gyakran a szent keresztséget is kiszolgáltatta, aztán kint a hegyekben, az ugynevezet «mély árokbam, gödröt és barlangot ásva neki. Kártik halála után a falu elpusztult; a templom is, azon időben a paplak fölött, a dombon épülve, leégett. Néhány év multával, midőn a törököt hazánkból kiűzték, ismét összeszedte magát a falu és meghivta Rotarideszt, a kit föl is szenteltetett Bártfán, a kinek hi.vataloskodása alatt egyházunkban a templom újra épült és más helyre, a falu közepére, a hol most is áll, helyezték át. Ennek távozása után a béri egyházba, a mi lelkészünk lett IIrdina András, a kurucz idők korszakában. Ez eltávozván Ponikra, az egyház meghivta Hermán Sámuelt Agárdról, a ki az uralkodó ragályos betegség (pestis) alatt közöttünk élt. Midőn is, mint ezen járvány áldozata, jobblétre szenderülvén, utána Kelecsényi lett a mi papunk Felső-Kürtösről. Az ő elmenetele után Rakonczára, meghivta egyházunk Pilárik Jeremiás urat, a ki ép azon időben tért haza Németországból és a kit föl is szenteltetett papi hivatalára. S ez a dacsolatni egyháznak mostani lelkésze s bizonyos kerület vagy megye érdemekben gazdag superintendense és püspöke. Pilárik ur tőlünk Teszcrbe távozván, ennek helyére Polichnóról Balassovicz Pált választottuk meg. Ezt, egyházunkban töltött 12 évi hivataloskodása után történt lemondásával, még életében követte hivatalában fia, Balassovicz Gábor, a ki egy év előtt tért haza