Fényes Lajos: Guta, ágostai hitvallásu evangélikus anyaegyház története 1543–1900–ik évig. Balassa–Gyarmat 1902.

48 Habár ezen egyháztörténetben nagyobbrészt már benfoglaltatik, a mi a canonica visitatio jegyzőkönyvében is előfordul; mindazonáltal szükségét látom a nevezetesebb tények följegyzését itt is, a történeti hűség és teljesség szempontjából. A canonica visitatiót a gutái ág. hitv. ev. anyaegyházban dr. Baltik Frigyes, dunáninneni püspök ur Őméltósága az 1900. évi május hó 31-én teljes ünnepélylyel tartotta meg. Hozzánk őméltósága a püspök ur, Vanyarczról máj. 30-án d.-u. érkezett; a berezeli határban Veres Ernő földbirtokos hivünk fogadta szivből fakadó «Isten hozott»-tal s az ott összegyülekezett, gutái legényekből szervezett, lóhátas bandérium vezetése mellett, harangzűgás közt jött a gutái paplakba, melynek udvarán az öszszes egyházhivek jelenlétében, Hanzély Béla felügyelő üdvözölte szivreható szavakkal, az egyház nevében, Melis Anna hajadon virágcsokrot nyújtott neki rövid mondókával. A püspök kíséretében voltak : Wladár Miksa főesperes, Beniczky Árpád egyházmegyei felügyelő, Biszkup Béla esp. főjegyző és Plachy István sziráki főszolgabíró, mint törvényes tanú (testimonium legale). Délután felolvastuk a már előre megszerkesztett canonica visitatio jegyzőkönyvét, melyből következők emelendők ki: Guta község lélekszáma: 686. Ebből ág. hitv. ev. 538, református 8, róm. kath. 106, izr. 34. A gutái ág. ev. egyházkoz 5 község van csatolva, részint mint fiókegyház, részint mint szórványhely. Ezek a következők: Becske, ág. hitv. ev. 11, r. kath. 912 és izr. 14. Berezel, ág. hitv. ev. 116, ref. 4, r. kath. 1578, izr. 118. Kövesd, ág. hitv. ev. 35, ref. 10, r. kath. 396, izr. 16. F.-Sáp, ág. hitv. ev. 19, ref. 4, r. kath. 358, izr. 21. A.-Sáp, ág. hitv. ev. 25, ref. 1, r. kath. 451, izr. 8. A gutái egyházhoz tartozó összes ág. hitv. ev. hivek száma tehát 744 lélek. Guta eredetileg szlávajku volt, de valamennyien beszélnek magyarul, valamint az iskolában minden tantárgyat magyarnyelven adnak elő. A többi idetartozó községek azonban tisztán magyarok, kivévén Alsó- és FelsoSápot, ahol a lakosság zöme szintén szláv nyelvű, de az ág. hitv. evangélikusok ott magyarok. Hánzély Béla egyházfelügyelő, sápi földbirtokos,