Fényes Lajos: Guta, ágostai hitvallásu evangélikus anyaegyház története 1543–1900–ik évig. Balassa–Gyarmat 1902.

37 forintnyi ajándékát, melyet egy teritőre az Ur oltárára áldozott, mely összeghez az egyház még 12 frtot csatolván, egy szép bordó-ripsz, arany csipkével és bojtokkal diszitett teritőt készíttetett ugy az oltárra, mint a szószékre. A míg a templom épült, az istentiszteletet a tanteremben tartottuk s a kik a szük helyiségbe be nem fértek, azok az iskola udvarán buzgólkodtak. Ugy a templom, mint a paplak elkészülvén, a templomot f. é. november hó 9-én, Márton napkor, az egyháznak különben is templomszentelési emlékünnepén, Wladár Viktor szügyi lelkész-alesperes felszentelte s a hivek nagy örömére, Isten szolgálatára ünnepiesen átadta. Én, a lelkész, ezen történetírás lapjain örömmel állítom ki a bizonyítványt, mely szerint híveim, szép templomunk gyökeres kijavításához szívesen, igazi evangéliomi hitbuzgalommal s a szentlélek által meghatott lelkesedéssel hozták meg nagy áldozataikat. Maradjanak továbbra is hitbuzgó hivei a Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak és az ő szent Evangéliomának! Az előadottakból tehát látni való, hogy a hívekre kivetett 1500 frtnyi összegből nem telt ki az építkezés s az egyháznak adóssággal kellett küzködnie. Azonban később akként segítettünk magunkon, hogy az 1888-iki tavaszszal kivágatván Kaliszka nevezetű közös erdőnket, melynek fahéját cserzésül adtuk el s ennek árából mindenekelőtt kielégítvén az egyházhoz nem tartozó egy róm. kath. és néhány zsidó vallású lakostársainkat, az evangélikusok a magok részét az egyház összes adósságának a törlesztésére ajánlották fel. Bejött e réven 1203 frt osztr. értékben s ebből ki lett fizetve a nógrádi esperességnél levő 920 frt, a sziráki tkpénztárnál levő 100 frtnyi hátrálékos adósságunk s ezzel az egyház minden adósságaitól menekedve, ismét talpra állott. Az ezutáni évek csendes munkálkodásban, erkölcsvallási épülésben teltek. Az 1884-iki május hó elején Pöstényi Béla segédtanító Szügybe távozván ugyanezen minőségben, ennek helyébe az öreg tanitó, eperjesi tanítóképzőt végzett Péter János ifjút hivta meg oldala mellé. Az 1886-ik évi ápril hó 11 -én tartott egyházi közgyűlés magyar istentiszteletet határozott, minden sátoros ünnep másodnapjára, de a mint később kitűnt, magyar