Nyirő Károly (szerk.): A dörgicsei ágost. hitv. ev. gyülekezet rövid története. Veszprém 1901

II. A gyülekezet története

4 II. A gyülekezet története. Anyagyülekezetünk két községből áll: alsó- és felső Dörgicséből. Együtt képeznek egy gyülekezetet. Alsódörgicsét régen Boldogasszony-dörgicsének, felső-dörgicsét Szt-Péter dörgicsének nevezték. Hogy mikor keletkezett, történeti okmányok hiányában, egész pontossággal meghatározni nem lehet,de hogy keletkezése a legrégibb időre visszavihető, bizonyítja ezt Bárány György dörgicsei lelkésznek 1726-ban az anyakönyvbe tett ezen bejegyzése: „A gyülekezet már közel kétszázaddal ezelőttgyakoroltaszabadságát". Ugyanide vonatkozólag egy 1769-ben kezdődő számadási könyv előlapján ez van feljegyezve: „a dörgicsei evang. eklésia legelső kezdetét vette 1565-ik évben Maximilián magyar király uralkodása alatt". De mivel a bejegyzés dátum és névaláírás nélkül van, sőt az irás és tinta is későbbi eredetű irásra vall, hiteles okmányul nem tekinthető. A gyülekezetnek adatokkal kisérhető története csak 1727-ben kezdődik, amikor anyakönyvünk kezdetét veszi. Az anyakönyvekből részint a benne szétszórva tett jegyzésekből, ugy szinte két régi év nélküli, fennmaradt canonica visitacioból tudhatni meg a már emiitetten kivül, hogy a gyülekezetnek temploma volt a gernyei hegyen jelenleg romokban heverő templom egész 1754-ik évig, amikor az arácsi reform, templomnak erőszakkal történt elvételére a fürediek felzendülvén, a kiküldött katonaságtól a dörgicseiek is megfélemlítve, önként lemondtak templomukról, átadván ennek kulcsát. 16 évig templom nélkül maradtak, jobbára szabad ég alatt végezték isteni tiszteletöket. Az 1771-ik évben, az akkori lelkész Szita Péter továbbá Domonkos Ferencz és Benkő Ferencz fáradozásuknak sikerült Drossig János bécsi ágens utján az akkori