Horvay Róbert: Debrecen evangélikusai. Debrecen 1939.
2. Az Auer család és krónikája
8 ségül. Balogh Ferenc* azt mondja, hogy Hofíer Zsuzsánna az 1794-bcn debreceni polgárjogot nyert Auer Pál kőmívesnek a leszármazotlja. Ez nyilván tévedés, mert Holter András fe r lesége, (tehát Auer András né anyja) nem Auer leány, hanem Kevj (vagy Kéri) Klára volt. Esküvőjük 1782 január 22-én volt. A római katolikus Auer Pálnak a tárgyalt Áuerekkel való rokonságára vonatkozólag nincs adat az Auer krónikában. Auer Andrásné halálával az Auer családnak Debrecenben nyoma vész. M-a két Auer család van városunkban, de ezek újabban telepedtek ide és nem az evangélikus egyház lagjai. Azt, hogy az Auer család evangélikus, a jókora kötete) kitevő feljegyzések nyíltan nem mondják; még azt sem, hogy] az idejött tokaji és később a svábolasz;i vendégpap evangélikus szórvány istentiszteletet tartott. A család bazini eredetéről sincs említés: azL csak a polgárok névjegyzékéből ludjuk meg. Ezen ne csodálkozzunk; hiszen a könyv nem a nyilvánosságinak készült. Többször esik szó benne Nagyváradról. Auer János a Matricula Civium szerint ott született; szintúgy Zsuzsanna leánya; ott halt meg 1766-ban az anyja, idősb. Auer Andrásné. és 1775-ben öccse, Ferenc. Talán az első Auer András onnan hozóit feleséget. Házuk is volt Váradon. Ezt 1791-bey eladják 1800 forinton. A felekezeti jelleget a könyv ott sem említi, ahol a világosság igazán megkívánná. így 1821 november 14-én azt írja Auer Sámuel, hogy az ide érkezett új lelkész (der neuangekommene Sladtpfarrer), Kovács Miklós először tartott itt magyar prédikációt. De nem mondja meg, hogy ez a 'katolikus templomban történt. Ez a tusnádi Kovács Miklós 1827-ben erdélyi püspök lett. Egyébként Auer ebben az esetben téved, mert Zelizy Dániel könyvéből** tudjuk, hogy a debreceni katolikusok már 1788 május 23-án hallottak magyar szent beszédet, mikor pünköst első napján Kozma Ferenc, ferencreíndi alya v rendjének eltörlése után Debrecenből távozni kénysze»r ül vén magyar beszéddel búcsúzott itteni híveitől. A Kozma Ferencre vonatkozó adattól függetlenül Auer tévedése abból is kiviláglik, hogy Kovács Miklóst megelőzően 1807-től váradi kanonokok vették át a piarista atyáktól a debreceni plébáni? vezetését s ezeknek bizonyára magyarul, vagy legalább magyarul is kellett prédikálniok.*** Az idegen eredetű Auer családot Debrecenben nagyon megbecsülték. A református egyház és a város vezető emberei sűrűn érintkeztek velők, a lelkészekkel komaságban voltak. Auer * A református főiskola alapítványainak törzskönyve. 14. 1. ** Debrecen város egyetemes leírása. 375. 1. *** Liszt Nándor és Sümeghy József, Debrecen katolikus múltja és jelene. 1930. 42- 1.
