Horvay Róbert: Debrecen evangélikusai. Debrecen 1939.

2. Az Auer család és krónikája

6 2. Az Auer család és krónikája. Ez az evangélikus család három nemzedéken át jelentékeny szerepet játszott Debrecen kereskedelmi és társadalmi éleiében. A pozsonymegyei Bazinból származó Auer András neve 1735-ben fordul elő először a debreceni polgárok névsorában (Matricula Civium); akkor kap polgárjogot.* Bazinban (ma hivatalosan Pezinok, németül Bösing) az Auer családnak 1783 óta, amikor az evangélikus egyházi anyakönyvezés újra kezdődik, nincs nyoma. Pozsonyban élt egy nemeis Auer család. Ennek egyik tagja, Auer János Ferdinánd mint hadnagy a török háborúkban 1661-ben fogságba került és csak 1674-ben szabadult ki a konstantinápolyi Héttoronyból. A fogságban írt értékes naplóját a Magyar Történelmi Társulat 1923-ban kiadta. A napló németül van írva, de szerzője tudott magyarul és magyar voltát többször hangsúlyozza. A család férfi ága a XVIII. század elején kii halt A Debrecenbe került nem nemes Auerekkel való rokonságot valószínűsítő adatot nem találtam. Az 1751-ben kezdődő »Vasárusok Lajstromában« Auer Andrájs a vaskereskedők (vasasok) első klasszisában, a Piacon szerepel. A kjLasszjist a fizetfett adó nagysága határozta meg. Auer András meghalt 1764 június 6-án. Utána fia, a már említett Auer János (1734-1795) folytatja az üzletet. Hogy a? átvételre idegen tőkére is volt szüksége, arra abból a feljegyzésből következtetünk, hogy 1766-ban a kassai Artner tői 100 forintot vesz kölcsön »szokásos kamatra.« E'pt a 6 o/o-os kamatot 1775-jg pontosan fizeti és feljegyzi könyvébe. De azérít már 1771-ben feleségével, a kassai születésű Müller Katalinna) közösen házat vesz a Ceglédi-útcán 1400 forintért. Ez a ház az 1785-jki összeíráskor a 225.3. számot kapta; ma Kossuthútca 25 a száma. Az összeíráskor Auer Jánosnak egy segédje (Handlungsbedlenter), kocsiáa és két nőcselédje volt. Gyermekei, három fia és egy leánya mellett házi nevelőt tartott. Auer János kezdte 1760-ban a német nyelvű családi feljegyzéseket és folytatta 1795 november 8-án bekövetkezett haláláig. HogV mily gondosan nevelte gyermekeit, mutatja az, hogy tíz éves Sámuel fiát 1776-ban Kassára küldte anyósához német és tót szóra; 1778-ban Eperjesre adta cserébe Cristophori * Az Auer családra vonatkozó adatok egy részét Nagybákay-Rickl Antal füzetjéből veszem: A debreceni nemes vasárus társaság története 1920. Legnagygbb részük Auer János és fia, Auer Sámuelnek 1760-tól 1825-ig terjedő német nyelvű kéziratos család krónikájából és Debrecen város levéltárából való. Az evangélikus egyház keletkezésének rövid vázlatát megírta Fax Antal egyházi főjegyző az egyház 50 éves fenníllása ünnepére. Megjelent az „Egy akarattal" c. egyházi helyi lapnak 1933, decemberi számában.)