Horvay Róbert: Debrecen evangélikusai. Debrecen 1939.

1. Legrégibb adatok

1. Legrégibb adatok. Azt eddig is tudtuk, hogy Debrecenben az evangélikus egyháznak 1883-ban történt megalakulása előtt is voltak evan­gélikusok Azt is tudjuk, hogy Debrecen a reformáció elsői kor­szakában evangélikus volt. Szűcs István könyvében* azt olvassuk, mint az 1806 április 16-án az újonnan épülő református nagy­templom alapjába elhelyezett emlékirat első pontját: »...a város rvépe az 1531. esztendőben a Lutberána vallást, azután pedig a reformáta vallást vévén fel, lett a templom a reformátusok ternpLomává.i« Ez az időadat téves. A protestantizmus nem egyszerre lett úrrá Debrecenben sem; kezdete ki sem mutat­ható. De annyit fel kell tenni, hogy amikortól fogva E-tiyiugi Török Bálint lett a város földesura, tehát 1536-tól kezdve itt a reformáció csendjesen megindult. Hiszen a Dunájxtúl már azelőtt is Török Bálint uralma alatt befogadta a reformációt.' Férjénél is hathatósabb pártfogója volt az új tannak felesége. PempfÜnger Kata, a lutheri irány határozott híve. Szjerémj György Jezért illeti »leona lutheriana« és »eretnek« címmel. Pe­dig Kata asszony Debrecenben még a ferencrendi szerzetesek zárdáját is megtűrte és ott is temettette el magát (apud mo­nachos). Bizionyos és okmányokkal igazodható, hogy Radúix Balázs, debreceni pap és Dézsi András rektor már 1549-ben Szent András templomában, a mai Nagytemplom helyén a wittenbergi reformátor szellemében hirdeti az igét. lSiVl^fől kezdve itt működik Kálmáncsehi Sánta Márton pap. ő már a radikális Zwingli-féle, tehát a svájci reformáció híve és egy­aránt hadakozik katolikusok és lutheránusok ellen. Igaz, hogy tanítását nem fogadják általános rokonszenvvel. Ki is közö­sítik, de az ötvenes években a vetés érik. Sánta Márton 1557-ben meghal, 1538-ban Debrecenbe kerül a Wittenbergben tanul) fiatal, tetterős Melius Juhász Péter. Ez röviddel azelöítt még Luther úrvacsora! tanát védte Szegedi Kiss Is,tván ellen, de Debrecenben már ennek a tanítására tér át és Kálvin híve lesz. Az 1562-áki debreceni (egervölgyi) hitvallás már teljesen Kál­vin alapján áll és azontúl az válik kötelezővé Debrecenben és környékén. Irodalmi téren nagyban elősegítette az új tan el­terjedését az 1561-ben Kassáról Debrecenbe menekült Huszár * Debrecen város történelme 31. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents