Horvay Róbert: Debrecen evangélikusai. Debrecen 1939.

6. Evangélikus eredetű alapítványok a református kollégiumban

23 jeles fundációt lelt.« (Balogh F. i. m, 285. 1.) A ház: csa;k 1856-ban lc'jt tehermentesen a kollégiumé. Megszerzéséhen legnagyobb érdeme volt Péchv Imre alnádor és gróf Dégen/eld József tiszántúli ref. egyházkerületi főgondnoknak. De nyoma van annak hogy a hagyalíék megszerzésére a debreceni evangélikusok is tettek lépést. A pénztárkönyvben egy levélről van említés, melyet 1826-ban Josephi Pál superintendens intézeti az itteni felügyelőhöz ebben az ügyben. A házal eladták' 160.000 forintért. A töke értéke 1909-ben 800,000 korona, kamata 1911ben kél akadémiai és egy gimnáziumi lanár fizetésérc (17,800 K." egynek a lakbérére futotta,, azonkívül 1000 K. juloitt' «ösztöndíjakra és 1000 I\. a lermésZettani múzeumra. Érdekes, az alapító levél kikötése, hogy az ösztöndíjlasok kötelezik magokat hasonló ilyen inslitulumot állítani a protestánsok valamelyik iskolájában.« Az első tanár ezen az alapítványon a lőcsei születésű evangélikus Osterlamm Ernő volt 1852-1892. Mellette illetve utána az evangelikus Liszka Nándor és a református Kovács Sándor jogtanárok »ideiglenesen és kisegítőleg a Szárlóri alap jövedelméből fizettetillek.« Később a jogak[adémiá;n Dr. Haendel Vilmos töltötte be ezt a tanszéket az állami ogjyetem létesítéséig: a gimnáziumban ma az evangelikus Dr. Benignv Gyula van a Szár lóri tanszéken. 731. sz. Az 1773-ban Kőszegről Debrecenbe jött Radi Pa/ vaskereskedő özvegye Schirk Már'a 1810-ben 200 forintot hagyott a kollégiumnak. Rad! Pál fia, Rad! József szintén kereskedő volt. Születése a debreceni református egyház anyakönyvében 1788 március 15-én még Reidl néven van bejegyezve, és csak 1850-ben igazították ki hivatalos adatok alapján. Meghalt Balatonfüreden 1852 augusztus 26-án, ott is van eltemetve a református temetőben. Ez az ifjabbik Radl nagy tekintélynek örvendett városunkban. Az 1824-ben. itt átutazó Josephi Pál püspök az| q házában szállott meg. Szűcs István (i. m. 980. 1.) azt jegyzi fet ról a: az artézi kútal és a gőzmalmot meghonosftá, összeá víigyonát i>edig a magyar hazja jóérzelmű szegény lakosai évenkénti segélyezésére örök alapítványul hagyományozá. E rendeltetése szerint az alapítványból 1858 óta a világháború végéig különöse n elemi csapásoktól sújtott vidékek magyar lakosai kaptak segítséget. A tőkét állampapírokba fektették és a debreceni evangelikus egyház tanácsából választott két gondnok kezelte. A számadást minden évben Debrecen városán keresztül bemutatták a m. kir. bellügymintezfcériumnak. Az első gondnokok voltak Osterlamm Ernő és Tamássy Károly, az utolsók Malerny Lajos és Sexty Emil. A kamatok egy részével évenként fel növelt alapítványi tőke 1897-ben 112.690.07 forint volt, s ,abl*a.n az évben 3<X)0 forint segélyt osztottak ki. A háború után az alapítvány értékét vesztette. Az iratok a város levéltá