Horvay Róbert: Debrecen evangélikusai. Debrecen 1939.
5. Püspöki egyházlátogatások Debrecenben.
20 1823-baii ugyanis a nyíregyházi presbitérium felszólítja Jurányi Sámuel hittudományjelöltet az ott megürült oktatói szék elfoglalására. Jurányi azt kéri, engedje meg neki a íiagyr tjszteletb eklézsia, hogy a magyar nyelv tökéletesebb elsajátítására egy évet Debrecenben tölthessen, mert Nyíregyházán havonként egyszer magyarul is kell majd prédikálniía. At eklézsia ehhez hozzájárult, Jurányi el is jött Debrecenbe, de csakhamar visszahítták állásának elfoglalására. (Nyiregyh. egyh. jkv.). így nem tudjuk, hogy Jurányi került-e hivatalos érintkezésbe a debreceni evangélikusokkal. Mivel a négy nagy vásárra sok nép összegyűl Debrecenben, a hívek azt kérik, hogy a svjábolaszi pap évenként négyszer jöjjön ide, vásárok idején a superintendens pedig kérje el a reformátusoktól a kistemplomot erre a négy vasárnapra a református istent(isztélét utáni időre, 10-12 óráig. Ezért a kivetett egyházi adói (lact|ica) felét hajlandók odaadni. Meg vannak győződve, hogy ennek a reformátusok részéről nem lesz akadálya. Még célszerűbb tenne egy német születésű, magyarul jól tudó lévitát alkalmazni, ki az egyházi szolgál a l mellett nem csak a mi, gyermekeinket tanítaná, hanem bizonyára a reformátusoknak is hasznára lenne az ifjúságnak néniét nyelvi és irodalmi oktatásával A püspök megígérte a debreceniek kérésének támogatását., de az ügy további fejleményéről nincs tudomásunk. A hivatalos egyházlá Logatás a pénztárkönyv feljegyzése szerint 16,50 forint volt. A debreceni kollégiumban a német nyelvet hatósági nyomásra már 1769-ben kezdték tanítani, de ez a tanítás sokáig mostoha körülmények közt folyt és bizonyára csekély eredménnyel. Csak l$2íf-ban vezették be a gimnázium III. osztályába ezt a tárgyat és az esküdt felügyelőt bízták meg a tanításival, mindig a negyedik órában. Az első német anyanyelvű rendes tanár a lőcsei születésű evangélikus Ostferlamm Ernő volt, akit 1852-ben hívtak meg a Szártóri alapítványra. Tanfto^t 1892-ig., meghalt 1893-ban.* így volt értelme az evangélikusok említett kívánságának lévita alkalmazására vonatkozólag. Az ugyancsak 1824-ben Tokajban tartolt egyházlátogatásról felvett jegyzőkönyvből hadd említsem í'el azt, hogy az aratási és a szüreti hálaadó istentiszteleten tartott beszédet a jegyzőkönyv így említi: sermo eucharisticus post messem et posit viixkv mias. Bizonyára úrvacsorával volt egybekötve. Ugyancsak sermo eucliarislicus tartását rendeli el az esperes 1790-ben II. Lipót koronázása ünnepén (pro feliciter inaugurato gloriosissimo caesare Leopoldo II.). ; A pénztárkönyvben fel van jegyezve, hogy Josephi Pái * Az é ő nyelvek tanításáról a kollégiumban részlotesen ír Balogh Ferenc, A kollégium története c. művének 98. skk. lapjain.
