Horvay Róbert: Debrecen evangélikusai. Debrecen 1939.

4. lankadás évei

18 Prunyi Gedeon, Roth Márton, Schäfer Ferdinánd, Seszijna Lajos, Sleinacker Sándor, Dr. Szécsi Emil, Szepessy Gusztáv, Sztankóczy Mihály, Trnk'a Gottlieb, Weszter István, Windi Frigyes. A megválasztottak és az akkori közgyűlés tagjai kö­zül ma, 1939-ben még Lendvay József és Sztanó Sándor van életben. Czékus lelkész néhány hónap múlva eltávozott Debrecen­ből. Utána rövid ideig: Kemény La fos, makói lelkész, majd JJonuzy Miksa és Korbély Géza teljesített szolgálatot. Végre 1883 decemberében megválasztják, illetve meghívják Materny Lajos Nyíregyházi lelkészjellegű gimnáziumi tanárt. Ez 1884 február 9-én el is f oglalta állását. Még 1883-ban az egyház eladja a régi énekes könyvet és újat szerei. A pénztárkönyv nem mondja meg, de valószínű, hogy ez a később használt Győry Vilmos-féle énekes könyv volt. A ma is meglevő ötven darab német énekeskönyv ajándék útján jutott hozzánk * A mag'yar istentisztelethez már régen kollé­giumi diákokat vettek igénybe. Ezek fizetése ott szerepel a pénztárkönyvben. Az egyház 'megszervezése után is, még a nyolcvanas években, tudomásom szerint évenként két-háro>nj alkalommal német istentisztelet is volt az öregek kedvéért. 1889-Len ezért a Debreceni Ellenőr helyi lap meg is támad',ai Malerny Lajos lelkészt. Aki végig tekint azoknak a régen beván­dorolt német családoknak mai utódain, vájjon nem találja e (nevetségesnek azt a feltevést, hogy az elődöknek magyar hazafiságál bizonyítani vagy Debrecen városát a németesítéstől félteni kellett? Mivel ma is van Debrecenben sok családban a (gyermekek mellett német alkalmazott és az ipari munkában is italálhatók magyarul nem tudók, ezeknek gondozására, de egyúttal a régi hagyomány fenntartására most is minden évben egyszer — nagycsütörtökön délután — v§n német isten­tisztelet. Az elmagyarosodott felnőttleknek is j ól esik egyszer­egyszer visszaemlékezni gyermekkorukra. Az igazi szervező munka Materny Lajos hivatalba lépé­sével indult meg. A református egyházból való kiválás nem ment könnyen. Ott sokan azt remélték, hogy »a lutheránusok érett gyümölcsként hullanak majd a református egyház kebe­lére.« Több tekinLélyes család gyermekei nem jöttek vissza abba az egyházba, amelyben születtek. A hívektől az önálló úi egyház természetszerűleg nagyobb áldozatot kívánt. De vé­gül is győzött a hitbuzgalom és a kitartó munka. 1886-<ban megnyílt az evangélikus elemi iskola két tanítóval,** megala­* Schö iburgisches Gesangbuch. Waisenhaus Glauchau in Sachsen. ** Az iskola 50 éves történetét megirta Elefánty Sándor igazgató. 1936. A Filléregylet vázlatos törtenetét megírta Dr Horvay Róbert az egyletnek 40 éven át volt titkára. Ez utóbbi nyomtatásban nem jelent meg.

Next

/
Thumbnails
Contents