Chován József: A csabacsüdi ág. h. ev. egyházközség megalakulásának története 1927–1934. Szarvas 1935

Előzmények

Akác, kőris és juharfákat ültettek széjjel, melyeket, mint csemetéket adott szét a község, magánosoknak is, megfelelő használatra, elültetésre. 1933 nyarán egy újabb faiskola is létesült a már meglevőn kívül, melyből a jövendő ligetet szándékoznak kiültetni, valószínűleg a község déli oldalán. A faültetéssel kapcsolatban megemlítem az ev. temető kidolgozását is, melynek tervei kellőleg elkészíttettek — a lelkész elgondolása szerint — de teljes és szabályszerű elrendezése csak akkor következhetik be, ha az egész területet körülkerítettük. Jelen állapotában még a mostani sírok rendbentartása is lehetetlen, mert a szabadon kószáló jószág menten szétkaparja a földet, mihelyt csak odamehet. Bejárása pedig — sajnos — ezidőszerínt még szabad. Fontos feladata az egyháznak, hogy mielőbb s a legnagyobb csínnal berendezze a temetőt. Ezidőszerínt (1934. dec. 31.) összesen 77 halott, 45 fi és 32 nő nyugszik benne. Az első díszesebb sírok 1934-ben állíttattak fel. Kettő mondható ilyennek; Kasnyik Pál gondnok fiáé és Ganyecz Pál 74 éves aggastyáné. A többi sírokon egyszerű fafejfa áll jelenleg. A III. számú sírban 3-an, a XVII-esben 2-en, a XX-asban 2-en, a XXVI-osban 2-en vannak eltemetve. Főleg kisgyermekek. A temetés általában és mindenkor nagy részvéte mellett megy végbe a híveknek. A falu lakosai felekezeti külömbség nélkül kiveszik részüket egymás fájdalmából. A katolikus halott részére is az ev. egyház harangjával harangoznak, mert csak ez az egy van a faluban. Az ev. egyház ily tekintetben mindenkor készséggel áll rendelkezésére a másik felekezetnek. Per tangentem: ezeket is szükségesnek véltem megemlíteni. Most pedig visszatérek az események első korszakába és külön-külön irom le az egyes eredményeket, előzményeikkel együtt. 161=