Chován József: A csabacsüdi ág. h. ev. egyházközség megalakulásának története 1927–1934. Szarvas 1935

Előzmények

1934/35 évben eltávozott és Martinék Ferenc áll. tanító. Mihalecz Bertalan ev. urad. isk.-ba beosztott áll. tanitó. Kinevezett uradalmi tanítónő Asztalos Margit ref. Perczel Julia kat. áll. h. tanitónő. Első orvosa a falunak dr. Méltó András magánorvos volt, ki időközben Szarvasra távozott. Mint községi orvos működik jelenleg dr. Krajcsovics Pál. Az állomásfőnök és egyben póstaügynök Fekete István. A község intelligenciáját szűkebb körben nevezettek alkotják. Népkör kettő van : a Kossuth-Kör, melyet a lelkész alapított s jelenleg annak ő a díszelnöke, elnöke Darók József tanitó és a Polgári Kör, melynek elnöke a főjegyző. Mindkét körnek a nemzeti érzés mélyítése és az általános kultúra terjesztése a célja. A falu telepítésére vonatkozólag általános vonásokban a következőket jegyezhetjük meg. A csabacsűdi település az egykori, intézményes településnek, mintegy a továbbhaladása. (L. az 1894 évi V. t. c.; Darányi Ignác 1909 évi törv. jav.; az 1924. évi t. c. 22. §.-át a földreformtörvény novellájának.) Csabacsüd, mint község, már az 1456. esztendőben is meg van említve Chabachud. Az 1500-as években Mátyás király fiának Corvin Jánosnak a tulajdonát képezte, de az 1500-as esztendők végén a törökhódoltság idején elpusztult. A XV111. század elejétől a szentandrási uradalmakhoz, s egészen 1924-ig Békésszentandráshoz tartozott. A politikailag Szentandráshoz, egyházilag pedig Szarvashoz tartozó Csabacsüd község, mint fentebb említettük, már 1925-ben önálló község lett. Ennek a ténynek az 1924-ben kiadott belügyminiszteri engedély adott fiktiv alapot. A község területe 11.628 kat. holdat ölel fel, lakosai a következő nemzetiségi felosztást mutatják: 285 magyar, 1102 tót és egy oláh. Mintegy 180 család él ezek közül Csabacsüd területén. A hívek egy része Szarvason, vagy Kondoroson 1*5