Chován József: A csabacsüdi ág. h. ev. egyházközség megalakulásának története 1927–1934. Szarvas 1935

Előzmények

házközség egyelőre az ideiglenes, de az egyház tulajdonát képező lelkészlak építésének munkálataira vette igénybe, kölcsönképpen. Az úgynevezett granárium építéséhez. Ez azért vált szükségessé, mert abban a házban, amelyben a lelkész 1927—1931-ig, illetve, amelyben 1931— 1933-ig lakott, lakbért kellett fizetnie az egyháznak. Kint a tanyai lakasért évi 5 q. búzát, a bentiért pedig amely állt; két szoba, iroda, konyha, kamra, padlás, istálló és egy bekerítetlen udvar és kertből, évi 300 P-őt. E kényszerítő körülmények arra ösztőkőlték az egyházat, hogy mielőbb olyan lakást kaphasson a lelkész, amely az egyház tulajdonát képezi és ezáltal a lakbérfizetés alól felszabadul. Ez a cél vezette az egyházelnökséget akkor, amikor azon igyekezett, hogy lelkészének mielőbb egyházi épületben adhasson lakást. E törekvésében az elnökséget az egyházmegye elnöksége is erőteljesen támogatta. Igaz, hogy az ezirányú munkálatok rendkívül nehezen indulhattak meg, mert az országszerte — sőt világszerte — érezhető, súlyos gazdasági és pénzügyi helyzet mindennemű eféle ügyekben nagy, szinte legyőzhetetlen akadályokat gördített a tervezők és munkálkodók elé. Mindezeknek ellenére azonban mégis felfelé ívelő irányban mozgott az egyház életvonala. Nem-szünő energiával dolgozott mindenki, aki csak bírt és szinte hónapról-hónapra észrevehető előrehaladás mutatkozott az egyházi életben. Az adminisztratív és egyházgazdasági élet haladásával párhuzamosan a hitélet is emelkedő vonalban haladt. Erre az állításra nézve maguk az anyakönyvi statisztikák évről-évre megfigyelt külömbségei nyújtanak elvitázhatatlan bizonyítékot. Pl.: 1928-ban keresztelés volt 13 esketés2 comfirm. 12 1929-ben „ 21 „ 4 „ 14 1930-ban „ 27 „ 2 9 1931-ben „ 32 ,. 4 „ 26 Mtm