Chován József: A csabacsüdi ág. h. ev. egyházközség megalakulásának története 1927–1934. Szarvas 1935

Előzmények

lyezte át, ahol az imaházban ideiglenes egyházi iskolát állított be. Ebben az ideiglenes iskolában egy évig folyt a tanítás s ezalatt, míg Darók József bent tanított és egyben az istentisztelet alkalmával a kántori funkciókat is végezte, kint a Kita-iskolában újból egy helyettes tanítónőt alkalmazott az egyház: Nagy Karolin személyében. A iskolaév leteltével Nagy Karolint állásától felmentették és az ideiglenes belterületi iskolát beszüntették, Darók József pedig a Kita iskolához tért vissza. Az egyházépités munkájában elkerülhetetlen volt egyes nagyobb megmozdulások alkalmazása is. Ilyenek voltak az ünnepélyek, mint pl. a harmónium felavatásának és az oltárszentelésnek ünnepe, mely aktusokat Kovács Andor főesperes végezte el. Szükségessé vált a temető létesítése is. Sírhelyárak: I. o. 25, II. o. 15, III. o. 10, IV. o. 5 P. E célból a község, illetve az 0. F. B. által a vasúti sínpálya mellett kijelölt területen, kihasíttatott a temető részére fenntartott hely, melyet a közs. képv. test. 1929. máj. 14—i közgyűlése 15/1929. kgy. sz. a. 3000 négyszögölnyi területben engedett át az egyháznak. Hogy e kegyeletes helyet hivatásához méltóképpen használatba vehesse az egyház, ugyancsak egy impozáns ünnepség keretében szenteltük fel. A temetőszentelés aktusánál Keviczky László kondorosi lelkész, érd. esperes és Kellő Gusztáv szarvasi lelkész működtek közre a helyi lelkésszel együtt. Az ilyen új alakítású egyházközség jellemző tüneteképpen, eleintén csak gyermekeket temettettek a temetőbe a hívek, később azonban az idősebbeket is ide kezdték temetni. Érezhető volt, hogy eleinte csak kisebb jelentőségű funkciókat végeztettek az uj egyházközség keretében, lassan azonban szokássá vált, hogy mindennemű szent cselekményt Csabacsüdön végeztetnek el. A falu településével párhuzamosan, — melyben a popularizáció lassan indult — az egyházközség élet161=