Chován József: A csabacsüdi ág. h. ev. egyházközség megalakulásának története 1927–1934. Szarvas 1935

Előzmények

forma tekintetében azt a módot igyekezett megtartani, amely a hívőkre mint szarvasi és részben kondorosi lelki hagyaték szállott. Az istentisztelet nyelvi tekintetben kétféleképpen állapíttatott meg : az egyik vasárnap tiszta magyar funkciók voltak, a rákövetkező vasárnapon pedig tótnyelvüek. A szabályrendeletben, amelyet az illetékes felsőbb egyházhatóságok az előírt módon és keretek között tárgyalva jóváhagytak, 3 magyar és három tótnyelvű, összesen tehát 6 alkalommali úrvacsoraosztás állapíttatott meg: vízkeresztkor, húsvétkor és áldozó-csütörtökön, mely egyben a konfirmandusok úrvacsoráztatását is szolgálta, — magyar nyelvű ; ádventkor, nagypénteken és a 15., Szentháromság utáni vasárnapon, mint aratási hálaadó ünnepen, — tótnyelvű úrvacsorák voltak. Időközben, az 1928. esztendőben az eddig a Kita iskolában működő Lustyik Pál egyházi tanitó Szarvasra költözött, elhagyván csabacsűdi állomását, akinek helyébe ideiglenes helyettesi minőségben Kunos Julia tanítónő lett alkalmazva. Nevezett helyettes tanítónő 1928. dec. 16-ig működött, mikor is a Kita-iskolai tanítói állást rendes választás útján Darók József, azelőtt Kiscsákón helyettesi minőségben működő kántortanítóval töltötte be az egyházközség. Darók József megválasztott Kita iskolai ev. egyházi kántortanító tehát 1928. dec. 16., illetve 1929. jan. 1-étől folytatja jelzett iskolában működését. Galáth János egyházközségi gondnok mellé a közgyűlés Roszik Pál egyháztanácsost esküdti minőségben megválasztotta, azonban Galáth János hivatalától megvált és utána Kondacs Mátyás szintén kisgazda vette át a gondnoki hivatal vezetését. Később Roszik Pál esküdtet ebben a hivatalában Konstantinovics János követte, aki elődjével és a két gondnokkal egyformán odaadó és buzgó munkát fejtett ki. 14 £=