Chován József: A csabacsüdi ág. h. ev. egyházközség megalakulásának története 1927–1934. Szarvas 1935

Előzmények

rínt a törvényes idő betartása mellett hívassanak újra egy gyűlésre össze, mit az esperes maga is jónak látott és azon az elkövetkezendő gyűlésen, — amely tényleg meg is történt — a körülményekhez és a kifejezett álláspontokhoz mérten, jogos határozatokat hoztak. A gyűlés ezen kijelentéseket tudomásul vette, a fenti elhatározást fenntartotta, az elszakadást, különválást és az új egyházközség alakítását jóváhagyta, mely tények után a gyűlés tagjai kielégült lélekkel oszoltak szét. Nevezett gyűlést 1927. máj. 22-én tartották meg, amelyen kimondották, hogy egyelőre missiói egyházközséget kívánnak megszervezni és kérték az esperest, hogy a gyűlés további határozatait hajtsa végre. Esperes hivatalosan tudomásul véve a gyűlésnek ezen karakterisztikus kívánságát az E. A. illetékes §-ai alapján megszervezettnek és törvényesnek mondta ki a csabacsüdi ág. h. ev. m. egyházközséget és felhívta a híveket, — akiknek törvényes szavazati jogát a már megszervezett politikai község elöljárósága is igazolta — hogy válasszák meg az immár önálló m. egyház vezetőségét, miután a lelkész behelyezését nekik kilátásba helyezte. A szabályszerüleg összehívott közgyűlés az esperes kijelentése és megállapítása alapján megválasztotta az egyházközség vezetőségét éspedig a következőképen: Felügyelő: dr. Tóth Pál orvos, orsz. gy. képviselő, II. felügyelő: dr. Válkovszky György tb. főszolgabíró, gondnok: Cialáth János kisgazda, egyházi jegyző: Lustyik Pál Kita iskolai ev. egyházi tanító. Választottak 12 presbiteri is, akik az előbbiekkel együtt a lelkész beállítása idején egyöntetűen leteszik majd a törvényszerű és hivatalos esküt az esperes kezébe. Az első presbitérium a következő személyekből