Sárkány József szerk.: Emlékkönyv Cegléd reformációjának 400–dik évfordulójára. Cegléd 1928.

Történelmi áttekintés

- 21 — gyermekes kísérlet és hiú ábrándozás. A haladás vágya összeegyeztethető a régi dolgok helyes értelmezésével! Az örök reformáció az élet legnagyobb törvénye, mely a földi lét minden területét kérlelhetetlen erővel hatja át, s e törvény kényszere alatt fejlődik s halad a világ. A jószándékú újításnak ezen érvényesülési lehetősége eldöntötte a nagy mérkőzést s bebizonyította, hogy csak a felszínen úszott itt az egyensúlyából kimozdított emberiségnek világszerte megjelenő elégedetlensége és újítási vágya. A saját szerkezeti hibáiban a bukást és megsemmisülést magában foglaló rendszerek célkitűzései az idő tűzpróbája alatt párává változtak. 400 éves fennállásának emlékét 1927 szeptember 18.-án nagy ünneségek közt ülte meg az egyház. A mult idők fényénél kereste a krisztusi hitet, a keresztyénség egységét és a jövendő céljait; hazájának és fajának minél eredményesebb s versenyképesebb szolgálatát, Isten országának e földön minél tökéletesebb megvalósítását. Az ünnepség lefolyását, a két protestáns püspök ceglédi kézfogásának s csókjának jelentőségét külön cikk adja. A statisztika szerint a jubileumi 1927-ik évben volt az egyháznak 1 lelkésze, 2 segédlelkésze, 1 önálló gimnáziumi hitoktatója, 1 kántora, 15 férfi és 7 nőtanítója, 56 presbitere, 1 jegyzője és 1 pénztárnoka. A ref. iskolák igazgatója : Kiss Gyula, kántora: B. Szűcs Ferenc, gondnoka : B. Farkas János volt. Az egyház összes bevétele az 1927. évben 91.949 pengő, kiadása pedig 89.007 pengő volt. Az adófizetők száma: 5731. * Elvonult előttünk a 400 év ^története s mint egy hatalmas dallam zendül felénk abból az Úr Isten akarata és dicsősége! S most, midőn új korszak felé indul az emberiség, ezt a küzdelmes multat ismerni és magunkban hordozni annyit tesz, mint az emberi életfolyás magasabb eszményét szüntelen magunk előtt látni s annak érdekében az Úrnak miránk kirótt terhét készséggel emelni, örömét és dicsőségét mindenkor hirdetni s szüntelen remélni, hogy hitünk és munkánk nyomán diadalmas, boldog énekekkel tölthetjük be ennek az országnak régi határait. S ebben az igyekezetben segítsen is itt és szerte a világban minden jószándékú gondolatot, érzést és akaratot a világok Ura, bölcs Teremtője, ő maga adjon itt mindenkinek elég élő hitet, gyámolító, világító tudást arra, hogy belássa és megértse, hogy „boldogok, akik olvassák és hallgatják a prófétálásnak beszédeit és megtartják azokat, amik megírattak abban, — mert az idő közel van I" (Ján. Jel. I. 3.)