Révész Sándor: A bezi–enesei egyesült ágost. hitv. evang. keresztyén egyházközség története. Győr : Gross ny., 1908.

32 fel figyelmünket arra, hogy el ne bizakodjunk a mi egyházunk szabadságában, és el ne feledjük, hogy mi még mindig a küzdő, a szenvedő egyház tagjai vagyunk ! Adja Isten, hogy legyek rossz próféta, de nem tehetek róla, én mintha hallanám a távol mennydörgésnek tompa moraját, mintha látnám a jeleket, melyek rövid békesség után új harcra, küzdelemre szólítanak, mintha hallanám nagy Lutherünk figyelmeztetését: „a régi ellenség nem távozott el még !" És ha ugy lenne ker. hivek, hogy nekünk újra szenvedni, tűrni kellene, ha azt végezte felőlünk az Isten, hogy apáink hitéért, Krisztus egyházáért, az evangeliomért, a lelkiismereti szabadságért mindenünket áldozni kellene, akkor legyen az ő szent akarata! De a Bocskayak, Bethlenek és Rákóczyak népe és a gályarabok utódai nem fognak hűtlenek lenni multjukhoz, önmagukhoz! Azt mondja szent igénk: „Ő a mi Istenünk, mi az ő népe és kezének juhai vagyunk." Tehetnénk-e hát mi másképen ? Azért ti is édes testvéreim, meg ne keményítsétek a ti sziveteket, ha ez az orgona riadozva szólit küzdelemre! Legyen a küzdelemben erősítőnk az a tudat, hogy van ebben egy hang, mely, ha végig zúg a szent házon, megelevenednek a multak emlékei s beszélnek ezek a néma falak, sőt ébredeznek apáitok is ott a temető mohos sirja alatt . . . Van ebben egy ének, melylyel az ősök mentek harcra, diadalra, mely megihleti a mi szivünket is, hogy ne ismerjünk egyházunk, hitünk szolgálatában félelmet, csüggedést . . . Tudjátok-e melyik az a hang, melyik az az ének? A protestáns egyház harci riadója, győzelmi éneke : „Erős várunk nekünk az Isten!" így fog ez az orgona hozzátok szólni ker. testvérek ! Istenimádásra hiv, áldozatra buzdit, küzdelemre biztat . . . Ha szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti sziveteket ! * * * Most pedig megbízatásom és evang. egyházunk egyszerű szertartása szerint átadom ezt az uj orgonát magasztos hivatásának, felavatom és felszentelem az Isten dicsőségére az Atyának, a Fiúnak és a Szentlélek Istennek nevében!!! Zendüljön meg most már megszentelt hangjaidon Isten dicsőségére az ének! Hivjad, gyüjtsed ide a megfáradtakat, hogy nyugtot találjanak nyugtalan szivüknek, — kelts lángoló lelkesedést, áldozatot a sokszor hidegülő szivekben, gyújtsd nemes tettekre a lankadó akaratot, hogy áldja, dicsérje Istent a száj, a sziv és