Hajdu Lajos: A besztercebányai ág. hitv. evang. keresztyén egyházközség rövid története. Besztercebánya, 1918.

A reformáczió De bármennyire igyekemegszilárdítása, zett Miklós pap megakadályozni a reformáczió terjesztését, az nem sikerült neki, mert bár lassan de a városi lakosság a reformáczió tanait kezdette vallani. A hitújítás ügyét nagy buzgalommal pártfogolta Schneidet Bálint, ki több ízben a város birói tisztet viselte. Az evangélikus vallásfelvételét s követését előmozdította az a körülmény is, hogy a városi tanács megfogadta Luther és Melanehton figyelmeztetését, s óvakodott a külső formák elejtésétől. így bár 1530. év táján az igehirdetés a reformátorok szellemében lett megtartva de a misét a templomból nem küszöbölték ki. Az istentiszteletnél az a változás állott be, hogy a csendes misék el lettek törölve, s hetenként csak egy ünnepélyes mise lett tartva, és pedig a vasárnapi istentiszteletek alkalmával. Továbbá a pap, midőn az ostyát és bort beszentelte a szereztetési igéket hangosan mondotta s az urvacsorát két szin aiatt szolgáltatta ki. 1529-ik évben Miklós pap elhalálozása folytán a plébániai állás üresedésbe jött, a városi tanács a lelkész választásnál jogát gyakorolni akarta. Hogy az egyház szer-