Hajdu Lajos: A besztercebányai ág. hitv. evang. keresztyén egyházközség rövid története. Besztercebánya, 1918.

59 és iskola számára a szükséges építkezési helyek kijelöltessenek. Ebből azt lehetett következtetni, hogy az evangélikusok mind attól a mi birtokukban volt meglesznek fosztva. Úgy is történt. Az evangélikusoktól elvették az általuk eddig használt két templomot, sőt még azon 44 darab egyházi szereket, drága edényeket, melyeket részben maguk szereztek az egyház számára, s részben lelkes hívektől ajándékba kaptak, s melyek még a nagy üldözések közepette 1672. évi julius 12-én magas parancs folytán számukra meghagyattak. Továbbá megparancsolta az evangélikusoknak, hogy ezentúl csak két lelkészt tarthatnak, s hogy ezeket valamint tanítóikat saját vagyonukból fizessék, végre az evangelikus lelkészeknek és az iskola igazgatójának megtiltotta hogy a város falain belül lakjanak, s az építendő evangelikus imaház és iskola számára a fürdői kapun (Baderthor) jelenleg Károlif Péter utcán kívüli külvárost jelölte ki építési helyül. E külvárosban az evangelikus egyházközség az u. n. Lucsányi-féle telket szerezte meg 2300 frt. értékben, mely összeghez 1023 frt. 94 kr. önkénytes adományokból gyűlt be.