Hajdu Lajos: A besztercebányai ág. hitv. evang. keresztyén egyházközség rövid története. Besztercebánya, 1918.

34 két kis — t. i. a Szent-Erzsébet, és a Szentlélek — templomokat is elveszítették az evangélikusok. Ezzel beállott az evan­gélikus egyházra és iskolára s a lakos­ságra az üldözések ideje. c/7 lelkészek és 1673 szeptember 25-én a tanárok üldöz- beszterczebányai evan­tetése. • gelikus lelkészek a po­zsonyi rendkívüli tör­vényszék elé idéztettek, s október 6 án oly tartalmú téritvények aláírására kény­szerittettek, hogy hivatalaikról lemondanak. 130 nap alatt az országból kiköltözködnek. Az evangelikus lelkészek a száműzetés keserii kenyerét választották, s csak egy lett hiitelen egyházához, a városi főlelkész : Gr eschner Illés, ki a helyett, hogy hitéhez ragaszkodott volna, azt gyáva módon meg tagadta, s a vártemplomban a katholikus vallásra tért át. Az így elárult evangéliku­sok magukra maradtak s magánházakban gyűltek egybe s ott hiterősítő énekeket énekelve s a szentírást olvasva egymást vigasztalták s erősítették, de nemsokára ettől is meglettek fosztva, s ezután áz evangélikusoknak nem maradt más vigasz­talásuk a csendes imánál, melytől senki sem foszthatta meg. 1674 március 5-én

Next

/
Thumbnails
Contents