Hajdu Lajos: A besztercebányai ág. hitv. evang. keresztyén egyházközség rövid története. Besztercebánya, 1918.

m vívták a jezsuiták. A 16. század közepétől 1627-ik évig Beszterczebányán nem tartatott katholikus istentisztelet, mért nem volt katholikus hivő. Ezért elsőbben hívekről kellett gondoskodni, kik az ily nemű istentiszteletnek szükségét érezik. A kincstár személyzetét csupa katholikus vallású egyénekből állítottak össze s számukra a felső ház (Oberhaus) kápolnájában, mely a mostani káptalani épület és templom helyén állott, tartottak istentiszteletet. 1638. óta s valószínűleg már előbb is jezsuita páterek olvastak miséket. 1649-ben az egész felső házat a király adománylevéllel a jezsuitáknak átengedte, kik is azt kolostorrá változtatták át. A városi tanács félt attól, hogy a jezsuiták a város, belbékéjét felfogják zaklatni, s ezért országgyűlési küldötteit azzal az utasítással látta el, hogy hassanak oda, hogy a jezsuiták a városból eltávolíttassanak. De ez nem sikerült, s így a jezsuiták aknamunkáikat szabadon folytatták, s a városban valóságos csapássá lettek. A jezsuiták eleinte óvatosan és kíméletesen léptek fel, mihelyt azonban helyzetük megszilárdult akkor az erőszakhoz nyúltak. Lázas tevékenységet fejtettek ki, bejártak a házakba és családi kö-