A Zalai Ág. Hitvall. Evang. Egyházmegye múltja és az egyházmegyebeli gyülekezetek története. Tapolca 1909.
A zánkai ág. hitv. evang. ker. leányegyház története
A zánkai ág. hitv. evang. ker. leányegyház története. 1. R gyülekezet múltja. Zánkának, mint pusztának eredete a régmultak ködébe vész. Zánka község jelenlegi lakosainak ősei nagyrészt németek voltak, de már a mult század elején megmagyarosodtak. Az 1836-ik esztendőben települtek be Németországból, elébb Tótvázsonyba, majd onnét Zánkára. Betelepülésük előtt az 1731-ik esztendőben III. Károly királytól felséglevelet nyertek, amely őket biztosította, hogy őfelsége bármelyik tartományába telepednek le, vallásukat, isteni tiszteletüket szabadon gyakorolhatják. 1784 előtt a zánkai evangélikusok a református atyafiakkal közös kultuszt folytattak. Az 1784-ik esztendőben 102 lélekkel csatlakoztak az akkor alakult szentantalfai ev. anyaegyházhoz ; de gyermekeiket továbbra is a zánkai ref. iskolába járatták. Az 1784-ik esztendőben saját vallásukhoz tartozó tanitót hívtak. A zánkai ev. leánygyülekezet múltjára és a ref.-tói való elválásra némi világosságot vet a régi számadókönyv első lapja, amelyen a következő megjegyzés olvasható : „Zánkai augustana és helvetika konfession levőknek a vallásbeli exertitiumok megengedtetett és az exertitiumhoz megkívántató szükséges épületeket, úgymint a templomot, mesterházat meg is tettük együtt és evang. vallásbeli exertitium gyakoroltatott is a két vallás között egész 1794. esztendeig, melyben az augustana konfession lévők elválván a helvetica konfession lévőktől némely egyenetlenségekért, magok tulajdon vallásokbeli tanitót hoztak bé a nemes vármegye determinátiója szerint, ugyanakkor az isteni szolgálat is elkezdődött Varga Imre kurátorságában Szombati András oskolamester által anno 1794." A szakadás után az evangélikusok tanitólak és iskola elkészítéséhez fogtak s az idő alatt, mig ezen épületeket készítették, a közönséges könyörgésekre Kruczler Mátyás házánál szoktak összegyülekezni. Az egyenetlenségek a két testvéregyház között a szakadás után sem szűntek meg. 1795 szept. 16-án Kapolcson
