A Zalai Ág. Hitvall. Evang. Egyházmegye múltja és az egyházmegyebeli gyülekezetek története. Tapolca 1909.

A mencshelyi ág. hitvall. ev. egyházközség története

60 dődött, mert az anyakönyvek vezetése ezen időtől fogva megszakítás nélkül halad tovább s ezentúl már rendes tanítót is tart az egyházközség. Hivataloskodásuk sorrendjében nevezzük meg itt a gyülekezetben működött lelkészeket és tanítókat. Lelkészek : 1. 1660-tól Zedeni István. 2. 1684-ben Horváth András említtetik, amint kitetszik Somogyi Gergelyné Test. leveléből, „melyet is ő subscribált". 3. 1720 táján Hegyfalusi György volt a prédikátor, ki innét Kapolcsra vitetett. 4. Ezután Petánszky neve említtetik, azon megjegyzéssel, hogy csak egy évet töltött az ecclesiában. 5. 1726—1731-ig Járfás András volt a lelkész. 6. 1731. 1747-ig Göndör Gergely. 7. 1747—1754-ig Seratorius János. 8. 1754—1771-ig Kövesi Pál, ki innét Nagyalásonyba vitetett. 9. 1771—1779-ig Tompos Balázs (Perlaky Gábor püspöknek veje), ki után értékes feljegyzéseket birunk a gyülekezet múltja és volt lelkészei felöl. Innét visszavitetett Gergelyibe, ahol lelkészkedését elkezdette volt. 10. 1779—1792-ig Bozzay György, ki Nemeskérről hivatott Mencshelyre. A gyülekezet ingó vagyonáról pontos leltárt vezetet s lelkészkedése alatt épült meg a mostani templom 1791-ben. 11. 1792-ben foglalta el hivatalát László Sámuel, kinek 1837-ig terjed hosszú működése üdvösen hatott az egyházközség fejlődésére ; egy általa vezetett jegyzőkönyv közegyházunk akkori viszonyait híven tünteti fel. Esperesi hivatalt viselt 1812-től haláláig. 1834-ben a gyülekezetünkkel egyesülve volt reformátusok elváltak s külön tanítót hiván, mint leányegyház csatlakoztak a nagyvázsonyi anyagyülekezethez. 12. 1837—1839-ig Karsay Sándor, elődjének segédlelkésze lőn a gyülekezet lelkésze; innét Téthre, majd Győrbe vitetvén, neve mint a kerület főpásztoráé, országszerte ismertté lett. 13. 1839—1841-ig Pálfy József lelkészkedett. O alatta cseréltetett fel a régi énekeskönyv a máig is használatban