A Zalai Ág. Hitvall. Evang. Egyházmegye múltja és az egyházmegyebeli gyülekezetek története. Tapolca 1909.

A kövágó-eörsi ág. hitv. ev. gyülekezet története

54 A kővágóörsi ev. gyülekezet áll kizártán a helybeli anyaegyházból, mert a hozzátartozó filiák csak egyházi szolgálmányait élvezik, de sem évi kiadásához, sem tisztviselőinek fizetéséhez semmivel hozzá nem járulnak. Hozzátartozik Szepezd leányegyház 1 óra távolságra, templommal, iskolával és rendes tanítóval. Ide a lelkész a gondnokszámadás tartására évenként egyszer megy ki. Hozzátartozik Köveskáltól kezdve nyugatnak Keszthely, Boldogasszonyfa, Alsó-Páhok és Reziig 28 község. E vidékeken szórványképen élő evangélikusok Péter-Pál napján Keszthelyen szoknak összeseregleni és ott az állami felsőbb leányiskola egyik tantermében, a tanfelügyelőség által engedélyezetten tart évről-évre, az anyagyülekezet lelkésze isteni tiszteletet és közgyónást, melyhez rendszeresen 70—80 lélek járul, mig az isteni tiszteleten 150—180 lélek vesz részt. Keszthely leányegyház 6 ezer koronáért vett fundussal rendelkezik a Deák-utcában sarokhelyen, ahol templomot szándékozik épiteni. Templom-alaptőkéje pedig 7800 korona. Keszthely a dunántuli ág. hitv. ev. egyházkerület kikeritő bizottsága által missiói központul jeleltetett és el lett fogadva ugy, hogy kívánatos, hogy itt mielőbb templom építtessék és lelkész alkalmaztassék. A kővágó-eörsi gyülekezetnek Szepezd filiájával, Keszthely missiói központtal és egyéb szórványaival összes lélekszáma 1107. A kővágó-eörsi gyülekezet körében kitűnő érdemeket szereztek maguknak Chafordi Tóth Péter, aki 1776-ban oltárt és oltárképet készittetett. Rendesi Bárány András és neje Gombos Eleonora, kik 1866-ban kereszteiő-követ, 1870-ben uj oltárképet készíttettek. Rendesi Bárány Pál 1867-ben erősen aranyozott értékes gyónókelyhet adományozott. Mezericzky Péter, ki a gyülekezetnek hosszú időn át felügyelője és alapitványtevője volt és a jelenlegi iskolaépületet, mint volt esperességi algymnásiumot is az esperesség az ő fáradságot nem ismerő tevékenységének és munkásságának köszönhette. Czigány Károly hosszú időn át buzgó felügyelő és esperességi inspektor, majd tiszti ügyész, ki a nevéről nevezett cigánykertet adományozta. Ezenkívül kegyes alapítványokkal rendelkezik a gyülekezet, amelyeknek kamataiból szegénysorsu tanulóknak könyvet vesz és tandijat enged el évente legalább 24 tanuló helyett. Ily kegyes alapítványok : Duchon Mihály hagyott