A Zalai Ág. Hitvall. Evang. Egyházmegye múltja és az egyházmegyebeli gyülekezetek története. Tapolca 1909.
A taliándörögdi evang. egyház törtenete
A taliándörögdi evang. egyház törtenete. Taliándörögd kisközség Zalavármegye tapolcai járásában középkiterjedésü határu és nagyságú falu, melynek lakossága kb. 1300 lelket számlál. A lakosság nyelvre nézve tiszta magyar ; vallásra nézve nem egészen fele róm. kath., kb. egyharmad része ág. hitv. evang., a többi pedig református és kevés izraelita. A község összes lakosságának egyharmad részét tevő ág. hitv. evang. lakosság a község határának kb. egynegyed részét birja. Az evang. hivek jogi viszonyaira nézve elmondhatjuk, hogy a jóval több lelket számláló róm. kath. lakossággal egyenlő jogokat élveznek és községi tisztségekre megfelelő arányban választatnak, továbbá a község közös jövedelméből igazságos arányban osztoznak. A hangulat a többi felekezetbeliekkel szemben teljesen békés és atyafiságos. — Nevezett leányegyház a kapolcsi anyaegyházhoz tartozik; azzal — valamint Eöcs leányegyházzal — együtt közös lelkész vezetése alatt áll. A taliándörögdi evang. leányegyház a kapolcsi anyaegyházzal egyidőben — a reformáció hazánkban való elterjedésének első évtizedeiben — alakult meg. Megalapítása körül a ma is élő Nyirádi-család őseinek vannak legnagyobb érdemei. Megalakulása után hosszú időn át — egészen 1799-ig — nem volt tanítója. Ezen hosszú idő történetére nézve az egyházközség iratai között nem — vagy pedig csak nagyon kevés — adatot lehet találni. Annyi azonban nyilvánvaló, hogy az üldöztetés szomorú időszakában ezen egyház tagjai is ki voltak téve a zaklatásoknak és azokat el nem kerülhették. Ezt legjobban azon tény bizonyítja, hogy a hivek által az egyház megalakulása utáni időben szerzett 45 forint értékű harangot a róm. katholikusok elvették tőlük. Ezután egészen 1790-ig nem is volt harang az egyház birtokában, amikor is a hivek részben saját erejükből, részben pedig jószivü adakozók áldozatkészsége folytán egy — ma is meglévő — 133 fontos harangot vettek, melyen egészen világosan a következő körülírás olvasható: „Gos Mich Johann Kol in Pest."
