Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

I. Figyelemreméltó részletek Magyarország történetéből különös tekintettel Baranya megye és Magyarbóly község történetére,

7 műutakkal kötötték össze. Ilyen műút volt Murzától (most Eszék) Lánycsókon és Baranyaváron át (Magyarbólytól 9 km.) Sopianaeig (ma Pécs) s innét Budapestig, melynek neve akkor Aquincum volt. A rómaiak hatalmát és alkotásait azonban a népvándorlás megsemmisítette és helyüket a gótok foglalták el­Kr. u. az 5-ik században egy még hatalmasabb nép, a ma­gyarral rokon hun nép jelent meg a mai magyar földön, Attila vezérletével. Attila, kit a monda szerint egy felsőbb hatalom a világ meghódításával bízott meg, a Kaspi tengertől a Rajna folyóig, az alsó Dunától a Keleti tengerig elterülő területeket hódította meg. E területeken lakó, különféle fajú népek egysé­ges birodalmat alkottak, melynek központja a Duna—Tisza kö­ze, a mai Magyarország volt. Attila hirtelen halála miatt, a ha­talmas hun birodalom is összeomlott, mert Attilának nem volt ideje arra, hogy a különböző népeket az egységben meg is tartsa. Sem a hunok, sem utánuk a germánok, szlávok, avarok nem tudtak állandó hazát alkotni a mai magyar földön. A Gondvi­selés ezt a nagyszerű munkát a magyar népre bízta s a magyar ezt dicsőségesen el is végezte. 3. A honfoglalás. 896-ban jöttek be a magyarok a vereckei szoroson át Magyarországba, Árpád vezérlete alatt. A külön­böző magyar törzsek fejei már Etelközben vérszerződést kötöt­tek, mely által egységes nemzetté alakultak. A magyarok az itt talált különböző népeket nem nyomták el, hanem hadviselésük eredetiségével, vitézségük, szeretetük, műveltségük, nemes lo­vagiasságuk által nyerték meg őket. Anonymus, III. Béla király névtelen jegyzőjének feljegy­zése szerint, Pannoniát, a mai Dunántúlt, melybe a mai Magyar­bóly község területe is beleesett, Bojt vagy Bólya, Bóllya és Ete magyar vezérek foglalták el, kik 896-ban jöttek át a Baranya­megyei Dunaszekcsőn, a Dunán- (Lásd Várady: „Baranya múlt­ja és jelene"). 4. A keresztyénség elterjedése Magyarországon. Krisztus tanítása az első nagy misszionárius, Pál apostol révén, Európá­ban is elterjedt. Pál apostol Macedóniában, a mai Görögország­ban, Filippiben, Tessalonikában stb. számos keresztyén gyüle­kezetet alapított. Magyarországon a keresztyénség már a IV. században ismeretes volt. A Magyarbólytól 40 Km-re fekvő hí­res pécsi székesegyház egyik ősi kápolnájában levő keresztyé-

Next

/
Thumbnails
Contents