Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

III. Amagyarbólyi evangélikus gyülekezet részletes története

29 szerint, egy bizottság szállt ki, hogy megállapítsa a törvényes létszámot, mely egy anyagyülekezet létesítéséhez szükséges. Miután Magyarbólyban 67 és fél, Virágoson 4 és fél, Ivándárdán 44, összesen tehát 116 evang. házaspárt találtak, még ugyanezen év szept. 29-én, a vármegye azt a határozatot hozta, hogy a folyamodó gyülekezet lelkészt választhat magának. Röck Lajos hercegi ügyész, egyházfelügyelő. Az egyházkerület 1847. ápr. 14-én, Győrben tartott közgyűlésén hivatalosan is kimondta és elismerte anyagyülekezetnek Magyarbólyt. Első rendes lelkészéül Roykó Károly, szárazdi káplánt (Roykó 1811. márc. 11-én született Sopronban) egyhangú lelkesedései választották meg, ki állását 1846. márc. 6-án foglalta el, s hivatalába márc. 26-án Ritter J. majosi és Bermann L. izményi lelkész által ünnepélyesen beiktattatott. Ápr. 9-én tartották az első ev. egyházközségi közgyűlést, melyen Magyarbóly, Ivándárda, Virágos az országos törvények alapján szervezkedési szabályaikat meghozták. E közgyűlésen jelen voltak többek közt: Zimmermann Károly, főhercegi jószágigazgató Lakról, Peringer Sándor, a gróf Batthyány ura-