Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

III. Amagyarbólyi evangélikus gyülekezet részletes története

26 metmárokon 18 házban még evangélikusok laktak. A közeli Virágoson, Siklóson, Mohácson is már előbb voltak evangélikusok (lutheránusok), de lelkész és tanító nélkül. 2. Az evangélikusok szervezkedése és első tanítóik: Hammel, Bissinger, Buss, Nonnenmacher. Az első ev. istentisztelet. Az első ev. iskolaalapítás és temetővétel. Mint szórvány Bonyhádhoz, majd mint iilía Kacsfaluhoz tartozik. A legelső anyakönyv (1835). Schaumburg-Lippe hercegi uradalom, mint az ev. gyülekezet pártfogója. Az első ev. betelepülőknek, őseiktől öröklött első feladatuk az volt, hogy szívük mélyében lakozó istenfélelmüknek és vallásosságuknak külsőleg is kifejezést adjanak s gyermekeiknek az elemi tudományokban való gyakorlásáról, valláserkölcsi neveléséről gondoskodjanak. Természetesen ezt eleinte, míg csak pár családból állottak, csak a legegyszerűbb módon vihették keresztül. Egy egyszerű földmíves, Hock János volt az első, ki időnként a gyermekeket maga mellé gyűjtötte, írni, olvasni és a legszükségesebb vallási ismeretekre megtanította. Vasárnap és ünnepnapon a felnőtteket is összegyűjtötte házában és istentiszteletet tartott, énekkel, imával és bibliaolvasással. Később egy nagyon ügyes, vallásos lelkületű, kiszolgált katona, Bient Gottlieb, vette át a tanító és előimádkozó szerepét, ki az istentiszteleteket, Honig és Nuszkern családok magánházaiban tartotta. Istentiszteleteiket a másvallásúak eleinte sokszor megzavarták, sőt az uradalom akkori hivatalnoka, Trepini, pandúrokkal verette szét az imádkozó híveket, s a szobát, ahol az összejövetelt tartották, bezáratta. Mindezek a bántalmazások és üldöztetések azonban csak az üldözöttek hite és vallásossága megerősítésére szolgált. Később, a kat. uradalmi tisztviselők is, megismerve az evangélikusok szorgalmát és becsületességét, felhagytak az üldözéssel s az evang. hívek a r. katolikusokkal a legjobb barátságban éltek s élnek mind a mai napig. 1820-ban, — miután az evangélikusok lélekszáma megnövekedett — egy szalmafödeles házat vettek, mely imaház és iskola céljára szolgált. Az egyházközség első rendes tanítója, Hammel Henrik volt, aki azonban Bácskába hivattatván, csak rövid ideig,