Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

II. Magyarbóly község jelenlegi fekvése, lélekszáma, keletkezése és régi lakói

22 1571-ben 29, í583-ban 34 ház fizetett adót a töröknek. Ez időben Magyarbóly és környékén a következő magyar adófizetők szerepeltek: Tóth János, Luka János, Ferencdiák,Varga Bálint, Ágozó Péter, Jóó Gál, Berendi János, Horváth György, Pórás Miklós, Sarató Ferenc, Márffy Péter, Kelemen András, Sobó Dienes, Török András, Farkas Ambrus, Egerd Benedek, Tódos Márton, Sulyok János, Bordás Antal, Somogyi Gergely stb. Több, mint 150 évig sinylődött Magyarország, a török iga alatt, míg végre 1687. aug. 12-én, a nagyharsányi csatában a magyarok győztek és a törököket végleg kiűzték az országból. E csaták győztes vezérei voltak többek közt: Savoyai Jenő, ki vitézségéért a magyar királytól a bellyei (1699) és gróf Weieráni Gyula (és Vince) ezredes, aki a dárdai urodalmat kapta (1700), melyhez Magyarbóly is tartozott. A török háborúk alatt Magyarbóly környékén a következő virágzó magyar falvak pusztultak ki: Csipőtelek (Idamajor mellett), Henye (Illocska mellett), Fehérfalu, a mai Glibaric és rácbólyi sorompó határában, továbbá Keresztes, a Villány-Mohács vasút keresztezésénél, Perecske, a magyarbólyi urod. puszta környékén, ahol a Ferenc-rendűeknek kolostora is volt. A gör. kel. szerbek, kik vitézül együtt küzdöttek a magyarokkal a törökök ellen, különösen 1690-ben, I. Lipót király alatt, Csarnojevics Arzén patriarcha vezetésével — a Belgrád (Nándorfehérvár) felé visszahúzódó törökök elől menekülve—jöttek be Magyarországra, s itt a magyar királyoktól nagy kiváltságokat és új otthont nyertek. Stojacskovics „Adatok a magyarországi szerbek történetéhez 1849", megjegyzi, hogy már II. Ulászló (1490—1516) uralkodása idejében is menekültek, kiváltképpen Siklós és vidékére szerbek. Az ideiglenes szállást nyert szerb menekültek felügyeletével, Ulászló király Stiljanovics István szerb despotát bízta meg, kit állítólag 1514-ben a Siklós melletti „Göntér" dombon (mely a szerbek búcsuhelye volt) temették el. 1721-ben Baranyában 19 gör. kel. lelkészség volt. 1748-ban a németbólyi gör. kel. szerbek Hercegtőttősre (Ráctőttős) költöztek. Magyarbólyban 1751-ben volt már gör. kel. egyház, de templom még akkor nem volt, a mostani Szent Lukács templomuk a régi helyéin, 1807-ben épült. Anyakönyveik 1777 óta vannak. Első gör. kel. lelkész volt: Mihajlovics Demeter, mostani: Popovics Lázár. A Magyarbólyba beköltöző első gör. kel. szerbek voltak: Bosnyá-